Négy intézkedés, amivel Magyar Péterék nekimennek az eldugott NER-es ezermillárdoknak
A kormány új törvényjavaslata révén végre napvilágra kerülhet, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött, ahova az utóbbi évek során 2600 milliárd forintnyi közpénz került. Radnai Márk, a kormánypárti politikus, egy szerdai Facebook-posztban emelte ki ezt a lépést, amely az uniós pénzek hazahozatalához szükséges intézkedéseket tartalmazza. A jogszabálytervezet 110 oldalon keresztül részletezi a kormány szándékait, amely szerint a közbeszerzési, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átdolgozása mellett a magántőkealapokról és zártkörű befektetési alapokról szóló előírások is jelentős változásokon mennek keresztül.
A törvényjavaslat kardinális változtatásai
A javasolt jogszabály négy lényeges módosítást tartalmaz, melyek közül kettő a tényleges tulajdonosok meghatározására vonatkozik. Az új szabályozás célja, hogy megszüntesse a meglévő kiskapukat, és tisztább képet adjon arról, ki is a tényleges tulajdonos egy magántőkealapban.
Az eddig érvényben lévő törvény csak annyit állapított meg, hogy a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki legalább 25% szavazati joggal bír, vagy tényleges irányítást gyakorol. Az új előírás azonban részletesebben definiálja, hogy ki lehet a tényleges tulajdonos, ideértve azokat is, akik elsőbbségi jogokkal rendelkeznek, vagy akik az alapból származó nyereség legalább 25%-át megkaphatják, függetlenül a tulajdonosi részesedésüktől.
Történeti visszatekintés
Fontos megjegyezni, hogy az új szabályozás nem csupán a jövőre vonatkozik. Az előírások értelmében a magántőkealapoknak fel kell tárniuk a tényleges tulajdonosaikat egészen 2020. február 1-jéig visszamenően. Ez azt jelenti, hogy a NER-elit mögött rejtőző személyek már nem ússzák meg az eddigi kifizetések révén történő azonosítást, még ha próbálnak is taktikázni a választások után.
Az új lista és a kormányzati átláthatóság növelése
A zártkörű befektetési alapok esetében eddig nem volt kötelező a tényleges tulajdonosok nevesítése, de a javasolt törvény ezt a hiányosságot is orvosolja. Létrejön egy nyilvántartás, amelyben a befektetési alapok igazgatási jogait gyakorlók is azonosítva lesznek, ezzel növelve a pénzpiacok átláthatóságát, és segítve a pénzmosás ellenes küzdelmet.
Döntéshozatali küszöb csökkentése
Az új törvényjavaslat egy fontos újdonsága, hogy a stratégiai döntésekhez szükséges befektetői jóváhagyási küszöböt 75%-ról 60%-ra csökkentik. Ez hatalmas előny lehet a közpénzes magántőkealapok működésében, lehetővé téve, hogy az állam, amely jellemzően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) révén 70%-ban finanszírozza ezeket az alapokat, aktívan részt vehessen a döntéshozatalban.
Az átláthatóság jövője
Az európai uniós előírásoknak megfelelően már idén július 1-jétől több magántőkealapra vonatkozó adatot nyilvánosságra hoznak, de a Tisza javaslata alapján október 5-től egy szélesebb körű átláthatóság is megvalósul. A jogszabály célja, hogy háttérbe szorítsa a titkos és átláthatatlan pénzügyi gyakorlatokat, amely révén a közérdekű vagyont egyenesen a nyilvánosság elé tárja. Mindezek a lépések a társadalmi felelősségvállalás erősítését és a közpénzek védelmét célozzák meg.
