A magyar külpolitika új irányvonala: együttműködés és bizalomépítés
A magyar külpolitika az utóbbi hetekben újra aktív szereplővé vált az európai színtéren. Orbán Anita külügyminiszter a parlament külügyi bizottságának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország célja, hogy együttműködő és kiszámítható partnerként jelenjen meg szövetségesei előtt. Kiemelte, hogy a szuverén külpolitika nem jelent elszigetelődést, hanem a szövetségi rendszerek aktivizálását célozza meg, amelyhez Magyarország is tartozik.
V4-es kapcsolatok erősítése
Orbán arra is felhívta a figyelmet, hogy a Visegrádi Négyek (V4) együttműködése az előző kormány alatt háttérbe szorult, különösen a lengyel-magyar viszony megromlása miatt. A mostani kormány célja, hogy ezt a kapcsolatot újraépítse, így az egyik első lépésük Varsóba vezetett. A külügyminiszter elmondta, hogy június 23-án V4-es miniszterelnöki csúcstalálkozót szerveznek, amely lehetőséget ad a lengyel féllel való egyeztetésekre is.
A német-magyar kapcsolatok kibővítése
Orbán Anita a német kapcsolatok erősítésére is hangsúlyt fektetett, mondván, hogy a magyar-német viszony sokrétű, és azt szélesebb kormányzati keretek között kell újraszervezni. Október elején Budapesten magyar-német csúcstalálkozót tartanak, amely számos kulcsminiszter részvételével zajlik majd.
Ukrajnai kisebbségi jogok megállapodás
A külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány az ukrajnai magyar kisebbség jogait érintő megállapodás keretében nem csupán politikai gesztusokat tesz, hanem hosszú távú, technikai és diplomáciai egyeztetésekre alapoz. Az ukrán állam vállalta a nemzetiségi kisebbségi oktatási rendszer helyreállítását, amely a kárpátaljai magyarok számára biztosítja a magyar nyelv oktatásban való szabad használatát, valamint a nemzeti jelképek, mint a magyar zászló és himnusz megőrzését.
Ukrajna EU-csatlakozása és a magyar álláspont
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország nem támogatja az ukrán EU-csatlakozás gyorsított folyamatát, hanem azt szeretné, ha Ukrajna ugyanazon észszerű folyamaton menne végig, mint a többi tagjelölt ország. A csatlakozásról végül népszavazás dönthet.
A Nyugat-Balkán integrációja
Orbán Anita a Nyugat-Balkán európai integrációjáról is nyilatkozott, kiemelve, hogy Montenegró akár már idén lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2028-ra lehet EU-tag. Az uniós forrásokról szóló megállapodást történelmi jelentőségűnek tartotta, biztosítva a szükséges törvények mihamarabbi benyújtását.
Európai Uniós érdekérvényesítés
A külügyminiszter kiemelte, hogy a magyar érdekeket transzparens és következetes módon kívánják érvényesíteni az Európai Unión belül. A partnerségek kialakítására pozitívan tekintenek, és örömmel ülnek vissza a huszonhetek asztalánál, ahol számít a véleményük és bele tudnak szólni a fontos folyamatokba.
Külpolitikai stratégia és együttműködés
A bizottságban Németh Zsolt fideszes képviselő a külpolitikai stratégia megalkotását helyezte előtérbe, amelynek célja a parlamenti kontroll és szakmai egyeztetések biztosítása. Orbán Anita válaszában megerősítette, hogy a külpolitikai stratégia elkészítése az év egyik legfontosabb feladata, az első verzió augusztus végére várható.
A jogállamiság és kétoldalú kapcsolatok
Németh Zsolt említette a politikai menedékjogot kapott Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski ügyét, hangsúlyozva, hogy ezen témák érzékenyek a jogállamiság és kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Orbán Anita a stabil magyar-izraeli kapcsolatok jelentőségét is kiemelte, amely nemcsak politikai, hanem közösségi szempontból is fontos.
Kisebbségi jogok védelme és integrációs folyamat
A KDNP-s Juhász Hajnalka a kisebbségi jogok biztosítását tartotta kiemelten fontosnak a csatlakozási folyamat során. Hajdu Márton, a bizottság elnöke egyetértett, mondván, hogy a csatlakozási tárgyalások idején lehet követelni a kisebbségi jogok védelmét.
Magyar-ukrán politikai találkozó
A bizottság ülésén Grexa Liliána, ukrán nemzetiségi szószóló is felszólalt, javasolva a magyarországi ukrán közösség képviselőinek bevonását a külügyi egyeztetésekbe. Az ukrán sajtótermékek blokkolásával kapcsolatban Orbán a kulturális kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, anélkül, hogy konkrét válaszokat adott volna a jövőbeli találkozókról.
