Pénteken Életbe Léptetik az EU Migrációs Paktumát: Mit Érdemes Tudni?
Június 12-ével életbe lép az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma, amely új szabályokat hoz a migráció kezelésére, valamint egy közös menekültügyi rendszer kialakítására. A paktumot 2024 májusában fogadták el az uniós jogalkotók, és tartalma 12 új vagy módosított migrációs jogszabályból áll, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell.
A paktum egyik legnagyobb vitatott pontja a tagállamok közötti szolidaritás és a migrációs nyomás alatt álló országok támogatása. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője korábban arra figyelmeztetett, hogy a paktum kötelező kvótákat és a menedékkérelmek tömeges elbírálását írja elő Magyarország számára. Június 5-én a Fidesz és Mi Hazánk szimpatizánsai demonstrációt tartottak a paktum ellen, míg Németh Balázs fideszes képviselő a Facebookon többek között arról számolt be, hogy a paktum miatt Magyarország nem kerülhet ki a kötelező befogadások alól.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a paktum szolidaritási mechanizmusa három formában nyújt segítséget: menedékkérők áthelyezése, pénzügyi hozzájárulás, alternatív szolidaritási intézkedések. A tagállamoknak lehetőségük van dönteni, hogy melyik eszközt választják a migrációs nyomás kezelésére. A 2026-os éves referencia szám 21 ezer áthelyezést vagy 420 millió euró pénzügyi hozzájárulást foglal magában, Magyarország pedig a lakossága és GDP-je arányában 1,66% részesedést képvisel, ami 348 áthelyezést és csaknem 7 millió eurót jelent.
A kormány jelenlegi álláspontja a migrációs paktummal kapcsolatban nem egyértelmű. Pósfai Gábor belügyminiszter elutasította a migrációs kvótákat, míg Orbán Anita külügyminiszter a technikai segítségnyújtást emelte ki, jelezve, hogy a kormány nem zárkózik el az alternatív szolidaritási intézkedésektől.
A Migrációs Nyomás Kérdése
Németh Balázs kifogásolta, hogy Magyarországot nem sorolták a migrációs nyomás alatt álló országok közé, holott a déli határon a nyomás évek óta folyamatos. Az Európai Bizottság tavalyi döntése alapján a migrációs nyomással küzdő tagállamok közé Görögország és Ciprus tartozik, míg Magyarországot jelenleg nem érte aránytalan migrációs teher. A bizottság a regisztrált menedékkérelmek számát és egyéb tényezőket figyelembe véve hozta meg ezt a döntést, ami alapján Magyarország nem jogosult a szolidaritási alapból való kedvezményekre.
A Menedékkérelmek Elbírálása
Rétvári Bence állítása szerint a paktum kötelező menedékkérelmek tízezreinek elbírálására kötelezi Magyarországot, viszont a határeljárási rendszer célja éppen az eljárások felgyorsítása és a nem jogosult kérelmek kiszűrése. Ennek értelmében a paktum nem írja elő, hogy adott számú kérelmet feltétlenül el kell bírálnia az országnak; csupán a feltételek fennállása esetén kellene foglalkozniuk az ügyekkel, ami a beérkező kérelmek számától függ.
Változások Magyarországon
A migrációs paktum nemzetközi kritikái többnyire arra figyelmeztetnek, hogy a szabályok szigorítanak a jelenlegi eljárásrendeken. A Human Rights Watch megjegyzi, hogy a paktum aláássa a menedékjogot a gyorsított eljárások miatt. Ugyanakkor a június 12-én életbe lépő rendeletek a Fidesz által korábban leépített menekültügyi rendszerhez képest szélesebb hozzáférést biztosítanak a nemzetközi védelemhez.
A jelenlegi magyar menekültügyi rendszer jelentős problémákkal küzd: a menedékkérőket a belgrádi vagy kijevi nagykövetségeken kell kezdeményezniük, szemben a közvetlen határon történő kérelmezéssel, amely a helyi hatóságok által számos kihívást állít elé. Az Európai Unió Bírósága korábban már több ponton jogsértőnek minősítette a magyar menekültügyi gyakorlatot, és a kormány nem hajtotta végre a bíróság döntéseit, ami további pénzbírságokat eredményezett.
A migrációs paktum végrehajtása számos kérdést vet fel a magyar kormány álláspontjával kapcsolatban, amelyet továbbra is figyelemmel kísérünk a jövőben.
