Balatonalmádi volt polgármesterének elítélése a megfigyelési ügyben
2026. június 9-én a Veszprémi Járásbíróság döntést hozott egy Balatonalmádi korábbi polgármestere ellen, akit tiltott adatszerzés bűntettével vádoltak. A bírói határozat értelmében a város egykori vezetője 600 ezer forint pénzbírságot kapott, mivel hivatali ideje alatt rejtett kamerával figyelte meg a jegyzőt a hivatalban.
Az ügy háttere
A Veszprém megyei rendőrség nyomozást indított, miután 2025 márciusában rejtett kamerát találtak Balatonalmádi jegyzőjének irodájában. A riasztórendszer kiépítése során Bercsényi László polgármester bukkant rá az eszközre, melyet beépített utp-kábellel láttak el. Az invesztigáció gyorsan a korábbi önkormányzati vezető felé terelődött, aki meghallgatásra került a nyomozók által.
A bírósági döntés részletei
A bírósági közlemény alapján kiderült, hogy a volt polgármester telefonján távoli hozzáférést biztosító rendszerrel rendelkezett, amely lehetővé tette számára a rejtett kamera által rögzített felvételek megtekintését. A rögzítéseket 2021. május 25. és 2022. március 16. között visszajátszotta, és ez idő alatt számos alkalommal nézte át őket, néha hónapos kihagyásokkal. A kamera azonban továbbá is rögzítette az irodában történteket egészen addig, amíg 2025 március 28-án felfedezték.
Polgármesteri megbízás és lemondás
Az érintett időszak alatt Balatonalmádit Kepli Lajos, a Jobbik egykori parlamenti képviselője irányította, aki 2022-ben lemondott a polgármesteri posztról, miután úgy érezte, hogy lejáratókampány indult ellene.
A megfigyelés technikai részletei
A bíróság felfedte, hogy a volt polgármester megbízást adott kép- és hangrögzítésre való rejtett kamera telepítésére, hogy titokban megfigyelhesse a jegyzői hivatalt. A kamerát és a mikrofont a klímaberendezés kábelcsatornájába rejtették, és a kamera rálátott a jegyzői iroda bejárati ajtajára, a tárgyalóasztalra, valamint a szekrénysorban elhelyezett páncélszekrényre. Az ún. eszközöket, beleértve a videórögzítőt és a merevlemezt, a hivatal azonos emeletén található tárgyalóteremben rejtették el.
A szerelést végző szakember tudomás nélkül hajtotta végre a rejtett kamera telepítését, így az ügy számos jogi és etikai kérdést vet fel a közszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban.
