Kinek a jogait védte az EU Bírósága, amikor elkaszálta a gyermekvédelmi törvényt?
2021 áprilisában az Európai Unió Bírósága döntést hozott a Magyarország és az Európai Bizottság közötti perben, amely a „gyermekvédelmi törvény” néven ismert törvénycsomag törvényességét vizsgálta. A bíróság kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, mivel a jogszabályi módosítások diszkriminatívak és sértik az uniós alapelveket.
A módosító csomag 25 paragrafusból állt, és célja a szexuális és nemi kisebbségek láthatóságának vagy népszerűsítésének korlátozása volt különböző területeken, beleértve az iskolákat, a médiát és a reklámokat. Az intézkedések között szerepelt a gyermekvédelmi törvény, amely lehetetlenné tette a szexuális felvilágosítást olyan témákban, mint az LMBTQ közösség, így a szülők attól lettek megfosztva, hogy szabadon döntsenek gyermekeik neveléséről.
A bíróság konkrétan arra figyelmeztetett, hogy a magyar törvények által bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások nyújtásának szabadságával és az emberi jogokkal, különös figyelmet fordítva a kisebbségek jogaira. A bíróság állásfoglalása kötelező érvényű, vagyis a magyar kormánynak kötelessége megszüntetni a jogsértéseket, különben pénzbírságra számíthat.
Politikai reakciók és félrevezető állítások
Politikai szereplők, köztük Novák Előd és Szűcs Gábor, félrevezető nyilatkozatokat tettek az ítélet kapcsán, például azt állították, hogy az EU Bírósága a pedofil bűnelkövetők jogait védi. Valójában, bár a pedofilokkal kapcsolatos téma megjelenik az ítéletben, az nem vonatkozik közvetlenül az LMBTQ tartalmak korlátozására. A pedofil bűnelkövetők nyilvántartásának létrehozása, amely a gyermekvédelmi törvény egy része, ugyanis a GDPR, azaz az EU adatvédelmi rendelet megsértése miatt került elkaszálásra.
A bíróság hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelmi törvény által keltett hamis összefonódás az LMBTQ közösség és a pedofilok között justifikálatlan. Az EU Bírósága már soha nem állapított meg korábban ilyen súlyos megsértést az emberi jogok védelme kapcsán, amely az EU alapvető jogi kereteit érinti.
A szülők jogai és a népszavazás
A törvény kapcsán többször hangoztatták, hogy a jogszabályt egy népszavazás erősítette meg. Azonban a 2022 áprilisi népszavazás érvénytelen lett, mivel a választásra jogosultak kevesebb mint 50%-a szavazott a kérdésekre. Az eredmények alapján, bár a válaszadók többsége a kormány álláspontját támogatta, a tényleges érvényes szavazatok száma nem érte el a szükséges küszöböt. A bíróság álláspontja világos: a szülői jogok védelme nem indokolhatja a diszkriminatív tartalmak elzárását a nyilvánosság előtt.
Az EU Bírósága kifejtette, hogy a szülők azon joga, hogy gyermekeik számára nevelést biztosítsanak, nem jelentheti a kiskorúak jogainak megsértését, és a jogszabályok nem korlátozhatják őket olyan módon, amely megnehezíti a gyermekek számára az LMBTQ közösség megismerését.
