A magyar gazdaság stagnálása és az uniós támogatások hiánya
A felzárkózó országok gazdasága általában a növekedésre épít, azonban a magyar gazdaság e természetes állapotból három éve kisiklott. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója ezt a megállapítást röviden így fogalmazta meg egy interjúban, amely azzal kezdődött, hogy elmagyarázta a helyzet gyökereit.
Palócz szerint a magyar gazdaság küzdelme a növekedés terén nem csupán véletlen, de a politikai ígéretek és az elemzők optimista előrejelzései is tévútra vezették az elvárásokat. Harmadik éve ugyan stagnálunk, azonban már a korábbi időszakban is lassabb ütemű növekedést mutattunk, mint a többi régiós versenytársunk. Ez az állapot a különféle külső sokkok, mint a globális pénzügyi válság vagy a COVID-19 járvány idején szokványosnak tekinthető, azonban a mostani helyzet egyértelműen aggasztó.
A háborús és brüsszelezős retorika hitelessége
A szankciókra és a háborús helyzetre hivatkozó kommunikáció, amelyet a kormány alkalmaz, nem tűnik meggyőzőnek a magyar gazdaság szempontjából, hiszen a régió többi országa gyorsabb növekedést mutat. Az uniós források elmaradása kulcsfontosságú tényezőként merül fel: Palócz Éva hangsúlyozza, hogy ezek a támogatások pótolhatatlanok. Az állítás, miszerint az EU-s támogatások nem hiányoznak Magyarországról, súlyos félreértés, amit a jövőben fájdalmasan meg fogunk tapasztalni.
A helyzet valódi okai
Az uniós források elmaradása közvetlen hatással van a magyar gazdaság sikerére. Ezek a pénzek nem csupán segítséget nyújtanak, hanem a gazdaság fejlődésének alapját képezik. Palócz kifejtette, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések nem azokra a kulcsfontosságú területekre irányulnak, mint az infrastruktúra-fejlesztés, a vasúti és útépítések, vagy a digitális iparba való befektetések — mindezek pedig a felzárkózásunk szempontjából elengedhetetlenek.
Ezek a kérdések nem csupán makrogazdasági mutatók, hanem társadalmi és politikai stabilitásunk alapfeltételei is. Az EU által biztosított támogatások célja, hogy elősegítse a régiós fejlődést, ám a magyar gazdaság erről már régóta lemaradt. A szakértő rámutat arra is, hogy még a 2020 előtt elköltött uniós források jelentős része sem a megfelelő célok megvalósulására irányult — ezt részben a magas lopási arányok magyarázzák, amelyek sokkal súlyosabbak, mint például Lengyelország esetében.
Összegzés
A magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem csupán a nemzetközi körülmények, hanem a belső politikai döntések következménye is. Ha nem reagálunk sürgősen a problémákra és nem használjuk fel hatékonyan az uniós forrásokat, joggal tarthatunk attól, hogy a gazdasági stagnálás továbbra is velünk marad. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőnket nem lehet a korábbi hibákra építeni, hanem új, megalapozott politikai döntésekre van szükség.
