Megkérdőjelezhető közvélemény-kutatási gyakorlatok a digitális korban
A globális népesség háromnegyede aktívan használja az internetet, milliárdos nagyságrendekben jelen van a közösségi médiában, mindeközben a mesterséges intelligencia fejlődése töretlenül folytatódik. Ebben a kontextusban megdöbbentő, hogy a választói preferenciák mérésére szolgáló közvélemény-kutatások többnyire mereven ragaszkodnak a 1000 fős mintákhoz és a klasszikus statisztikai módszerekhez, legyen szó akár Magyarországról, akár az Egyesült Államokról.
Dominic Cummings, a brit politikai tanácsadó, 2017-es nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatási módszerek alapvetően a 20. század eleji modellre építenek: az ezerfős minta reprezentálja a népességet, amennyiben elég véletlenszerű. E vélekedést azonban megkérdőjelezi a fizikai tudományok fejlődése, hiszen ma már léteznek sokkal kifinomultabb megközelítések, amelyek például több százezer vagy akár millió fős mintát használnak a gépi tanulás segítségével, így pontosabb eredmények érhetők el.
Cummings saját tapasztalatai révén építette fel a Brexit-párti kampány stratégiáját, amely bemutatta, hogyan lehet a digitális világ adatait felhasználva eredményes politikai mozgósítást végezni. Előállt egy olyan módszerrel, amely lehetővé tette a közvélemény gyors és hatékony feltérképezését, ami hozzájárult a Brexit-párti szavazók mobilizálásához és végül a referendum eredményéhez.
Új megoldások a közvélemény-kutatásban
A big data forradalma új utakat nyitott a közvélemény-kutatások világában. A 2020-as évektől kezdve számos kutatócsoport, közöttük a Carnegie Mellon Egyetem Delphi csoportja is, online, milliós mintákra épülő felméréseket végzett, így például a COVID-19 járvány hatásait tanulmányozva. Ilyen hatalmas mintákkal már sokkal megbízhatóbb eredmények érhetők el, mint amit a hagyományos módszerek révén nyernénk.
Például a Népszavazás előtt az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) 50 országból 1,2 millió embert kérdezett meg a klímaváltozásról. A Peoples’ Climate Vote nevű kezdeményezés keretein belül innovatív módszert használtak, amely mobiljátékok hirdetésein keresztül vonta be a válaszadókat. Ez a felmérés a legnagyobb közvélemény-kutatás volt a klímaváltozásról, és nagymértékben hozzájárult a globális diskurzushoz.
Az ilyen típusú kutatások nemcsak megbízhatóságukkal, hanem a közvélemény valós idejű mérésével is új dimenziókat nyitnak meg. A Carnegie Mellon Delphi csoport a COVID-19 időszakában heti rendszerességgel vonzott 250 000 válaszadót, hogy felmérje a betegséggel kapcsolatos hajlandóságokat, védekezési szokásokat és mentális egészségi hatásokat.
Az efféle adatelemzés új szintre emeli a közvélemény-kutatásokat, és megkérdőjelezi a hagyományos módszerek relevanciáját. A jövő közvélemény-kutatásai már inkább a precíz, adat-alapú megközelítésekre építenek majd, miközben megvalósítható a gyors válaszadás a társadalmi jelenségekre és a politikai mozgásokra.
