A mesterséges intelligencia globális hatása és kihívásai
Annalena Baerbock, az ENSZ közgyűlési elnöke rámutatott, hogy a felelős mesterséges intelligenciáról folytatott viták felemás értékkel bírnak olyan helyeken, ahol az emberek még mindig nem férnek hozzá megbízható internethez vagy villamos energiához. E megjegyzés a pénteken véget ért Információs Társadalom Világcsúcsa részeként hangzott el, amelyet Genfben tartottak, és amelyen a globális digitalizáció céljainak megvalósítása állt a középpontban. A négynapos konferenciát a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) vezette, és 175 ország képviseltette magát, beleértve Magyarországot is.
A digitalizáció nem csupán a telekommunikációs infrastruktúrák hozzáférhetőségének garantálását jelenti, hanem magában foglalja az AI-eszközök társadalmi alkalmazásának kérdését is, amelyet jelenleg egy gyenge és szétszórt jogi keret ural. Az ENSZ rendezte meg a mesterséges intelligencia irányításával kapcsolatos globális párbeszédet, amely során az Európai Unió delegációja bejelentette, hogy a gyerekek jogainak és mentális egészségének védelme prioritást élvez, és elvárja a bizonyítékalapú AI-irányítás bevezetését. E törekvések alapját a július elsején publikált ENSZ-jelentés képezi, amely az AI-technológiák kockázatait vizsgálta, kiemelve a globális szabályozás hiányosságait és a gazdasági szakadékok mélyülését.
Az AI-fejlesztés és a nemzetközi együttműködés
A WSIS idei fórumán a kormányok, nemzetközi szervezetek, a magánszektor, valamint civil és akadémiai szféra képviselői a digitális célkitűzéseket összegző irányvonalakról beszéltek, amelyek a digitális fejlődés és az emberi jogok összehangolására irányulnak. Az ITU szerint ezek az irányelvek a befogadó információs társadalom kiépítésének alapelveit tartalmazzák, és a tagállamok kötelezettséget vállaltak az elektronikus tanulás és állami szolgáltatások digitalizálására.
Zsaszlan Madijev, Kazahsztán miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy az ő országuk közszolgáltatásainak már 90%-a online elérhető, a közeljövőben pedig egy gigawattnyi AI-számítási kapacitást kívánnak kialakítani. Ezzel szemben Észtországban az AI-edukáción van a hangsúly: Alar Karis elnök bejelentette, hogy középiskolai program indul az AI tudatos használatának oktatására.
Etikai és környezetvédelmi aggályok
Kailás Szatjárthi, a Nobel-békedíjas gyerekjogi aktivista figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia nagyléptékű bevezetése etikai aggályokat vet fel, különösen a gyermekek biztonságát illetően. Javasolta, hogy az AI-fejlesztőknek közvetlen tapasztalatokat kellene gyűjteniük a konfliktuszónákban élő emberek között, hogy a rendszerek együttérzők és igazságosak legyenek. Továbbá elmondta, hogy a döntéshozók, az ENSZ képviselői és a tudományos közösség egyhangúlag arra szólítottak fel, hogy a meglévő vállalások teljesítésére összpontosítsanak, amely magában foglalja a konnektivitást és az AI-irányítást.
A szabályozási kihívások
Roberto Viola, az Európai Bizottság főigazgatója, az AI által jelentett kockázatokra figyelmeztetett, amelyek nemcsak a kreatív iparban dolgozókat fenyegetik, hanem a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket is terhelik. Az ENSZ friss jelentése, amely az AI-fejlesztések következményeit vizsgálta, arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági aszimmetria továbbra is növekszik, mivel a vezető országok, mint az Egyesült Államok és Kína, dominálják az AI-kapacitást, míg más régiók lemaradnak.
A jelentés szerint az AI rendszerek nemcsak társadalmi kérdéseket érintenek, hanem a nemzetközi gazdasági viszonyokat is átalakítják, hiszen a technológia erősíti a már meglévő egyenlőtlenségeket. Míg az Egyesült Államok birtokolja a világ AI-szuperszámítógépeinek jelentős részét, Kína is komoly erőfeszítéseket tesz a technológiai innovációban. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint az AI-infrastrukturális beruházások 800 milliárd dolláros szintet érhetnek el, de ez a források többsége csak néhány országban halmozódik fel.
Jogi döntések politikai alapjai
A folyamatos globális gazdasági aszimmetria és a nem egységes szabályozás mellett Viola hangsúlyozta, hogy a politikai döntések gyakran nem az empirikus bizonyítékokra, hanem az érdekérvényesítésre támaszkodnak. Az ENSZ elemző testülete a helyes AI-szabályozás érdekében szorosabb nemzetközi együttműködés és független szakmai erők bevonását javasolta, továbbá sürgette azokat a beruházásokat, amelyek nemzeti szinten támogathatják az AI-fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális elvárásokat.
A WSIS ülés eredményeként a résztvevők egyetértenek abban, hogy a következő szakaszban a mérhető eredmények megvalósítására kell összpontosítani a digitális szektorban, mintsem új elveket kidolgozni. Az AI jövője tehát nemcsak a technológiai fejlődésről, hanem a társadalmi felelősségről is szól, amely elengedhetetlen a fenntartható, befogadó világ megteremtéséhez.
