Kármán András: Teljesen szétesett a költségvetési politika
Nem kész recepttel érkeztem, diagnózist és víziót hoztam – ezekkel a szavakkal kezdte előadását Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász vándorgyűlésen. A pénzügyminiszter szerint a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség, diagnózisa pedig két fő megállapításra épül: az egyik a növekedésről, a másik a költségvetésről szól.
A növekedéssel kapcsolatban Kármán András úgy fogalmazott, hogy az eddigi növekedési modell, amely külföldi beruházásokra és bővülő foglalkoztatásra épült, kifulladt. Felidézte: 2010-ben Magyarország fejlettsége az EU-átlag 62 százalékán állt, és akkor a legtöbb szomszédos országot megelőztük. Mára azonban a magyar 67 százalékot sorra megelőzték mások. A pénzügyminiszter szerint a probléma gyökere, hogy elértük a növekedési modell korlátját: egy ponton elfogy a munkaerő, és egyre kevesebb olcsó gyár települ az országba.
Azt is kiemelte, hogy tőkével és munkaerővel nem lehet tovább növekedni, amit jól mutat, hogy az előző kormányzati ciklus alatt összesen 1 százalékkal nőtt a GDP. Ha ezzel már nem megy a növekedés, akkor a termelékenység maradhat a növekedés alapja, ebben viszont Magyarország szintén lemaradt. Külön problémaként említette, hogy a reálbérek a termelékenység növekedésénél nagyobb ütemben emelkednek. Ezt a helyzetet egy ideig lehetett kezelni a forint folyamatos leértékelésével és a munkáltatói járulékok drasztikus csökkentésével, de ma már nincs hova csökkenteni a járulékokat – mondta. Hozzátette: ha a bérek növekedése nem párosul a termelékenység növekedésével, az nem vezet valódi felzárkózáshoz.
A költségvetési politika szétesése
Kármán András szerint a költségvetési politika szétesését nem egyetlen rossz év okozta, hanem az, hogy a hiány a covid óta tartósan magas szinten ragadt be. Tavaly februárban az idei évre vonatkozóan még 2,7 százalékos hiányról beszéltek, ebből fokozatosan lett 8,3 százalékos deficit – legalábbis kormányváltás nélkül ez lett volna a vége. A pénzügyminiszter szerint ennek következménye, hogy az állam elveszíti hitelességét, emiatt az adósság finanszírozása is megdrágul, ami további költségvetési terhet jelent. Ráadásul az ígéretek és az alaptörvényben foglalt korlátok ellenére három éve folyamatosan nő az államadósság.
Kármán András úgy értékelte: a szociális védelmet és az egészségügyet magára hagyták, miközben kirívóan sokat költöttek gazdaságra, állami cégekre, nagyvállalati támogatásokra és oligarchákra. Közben maga az állam is pazarlóan működött. A pénzügyminiszter szerint nem egyszerűen eltérünk a régiós mintázattól, hanem a költségvetés kiadási szerkezete alapján szélsőségesen kilógunk belőle. Az előző kormány munkaalapú társadalmat és támogatásalapú gazdaságot épített, elvárta az emberektől, hogy egyedül boldoguljanak, azokat versenyeztették, akiket segíteni kellett volna, és támogatták azokat, akiktől teljesítményt kellett volna követelni – fogalmazott.
A fordulat azonban elkezdődött – jelentette ki, majd felsorolta az eddig meghozott intézkedéseket, köztük a tűzifa áfájának csökkentését, a minimálnyugdíj emelését és az iskolakezdési támogatást. Kiemelte, hogy egyszerűsíteni fogják az adórendszert, és sorra bezárják azokat a kiskapukat, amelyeken a tehetősek kicsúsztak a teherviselés alól. Kármán András ismét megerősítette: bevezetik a vagyonadót.
