Varga Mihály: A sikeres euróbevezetés a cél, nem a gyorsaság
Nem az euró bevezetése jelenti a gazdasági siker garanciáját, hanem az, hogy a közös valuta megalapozza a fenntartható, tartós gazdasági növekedést – jelentette ki Varga Mihály a közgazdász vándorgyűlésen. A nemzeti bank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén hangsúlyozta: gyors helyett sikeres euróbevezetést szeretnénk, de senki nem tiltakozik, ha gyors is lesz.
A magyar eurócsatlakozást a piac egyelőre hatvan százalékban árazta be. Ezt támasztják alá a csökkenő hozamok – március óta az állampapír-hozamok szintje 1,9 százalékpontot csökkent, és már a lengyel alatt van –, a covid óta nem látott szintre javuló magyar kockázati megítélés, valamint a forint devizapiaci erősödése.
Az euró bevezetésének erős társadalmi támogatottsága is megvan: az emberek nyolcvan százaléka szeretne magyar eurót, ugyanakkor csak huszonkét százalékuk mondta, hogy fel is vagyunk készülve erre. Összehasonlításképpen a bolgárok huszonkilenc, a horvátok harminchét százaléka volt ilyen állásponton saját euróbevezetésük előtt. A társadalmi és politikai támogatottság azonban nem elég: összehangolt stratégiára és felkészült reálgazdaságra is szükség van ahhoz, hogy az euró bevezetése sikertörténet legyen.
Magyarország 2004-ben történelmi vállalást tett, az uniós csatlakozással vállalta a közös európai pénz bevezetését. Varga Mihály az azóta eltelt időszakot három szakaszra bontotta. A 2000-es években megvolt a politikai elkötelezettség, de a hibás gazdaságpolitika miatt egyetlen feltétel sem teljesült. A 2010-es években a gazdaságpolitika egyre több csatlakozási kritériumot teljesített, 2015-16-ban az ország megfelelt az összes feltételnek – szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor egynek sem –, de a politika a kivárás útjára lépett. A 2020-as években globálisan a válságok korába léptünk, a csatlakozási kritériumok mindegyike romlott, sőt 2024-25-ben már ismét egyetlen feltétel sem teljesült, így a politika kiváró álláspontja sem változott – legalábbis idáig. Most ugyanis ismét erős a politikai elkötelezettség, egy cél, az inflációs kritérium már teljesült is, ráadásul egyelőre a piacok bizalmát is élvezi a gyors, a kritériumok 2030-ra teljesítését megcélzó magyar gazdaságpolitika.
Ugyanakkor szembe kell nézni azzal is, hogy a nemzetközi gazdaság drasztikus átalakulása miatt nehezebb körülmények között, lassuló, romló világgazdasági környezetben kell teljesíteni a csatlakozási kritériumokat. A bizonytalanságok korát éljük – érzékeltette Varga –, elég csak arra gondolni, hogyan mozgatja az árfolyamokat és az árakat egy olyan hír, hogy éppen hány hajó jut át a Hormuzi-szoroson, lőnek ott éppen, vagy nem lőnek.
Varga Mihály az euróbevezetés hasznairól és kockázatairól is beszélt. Az egyik legnagyobb kockázatnak az önálló monetáris politika megszűnését nevezte, ami szerinte csak akkor nem jelent problémát, ha az inflációs és a gazdasági növekedési ciklusunk is egybeesik a többi eurózóna-tagállaméval. Utóbbi a tapasztalatok szerint adott: a magyar és az eurózóna GDP-növekedése erősen korrelál, az inflációs ciklusunk azonban jelentősen eltér.
Előnyként említette, hogy a vállalkozásoknak az egyik legjelentősebb szempont az árfolyamstabilitás, aminek problémáját megoldaná, ha nem lenne önálló devizánk. Másrészt az euróbevezetéssel megszűnik a forint és az euró közötti átváltási költség, vagyis a tranzakciós költségek megszűnése akár a GDP 0,5-1,5 százalékos megtakarítását eredményezheti.
Az euróövezeti csatlakozás vesztesei lehetnek viszont a magyar bankok, amelyek jó eredményességének vége lehet: a kamateredmények ugyanis a korábbi években erősen támogatták a hazai pénzügyi szektor profitábilitását, márpedig ezek a marzsok várhatóan csökkenni fognak.
Az MNB elnöke szerint az infláción nem fog múlni a magyar euróbevezetés: most az EU-ban az egyik legalacsonyabb a magyar fogyasztóiár-emelkedés, ráadásul a jegybank az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, és fenntartja az óvatos monetáris politikát. Arra is kitért, hogy fontos lépés lesz az ERM II. árfolyamrendszerbe való belépés, ahol a korábbi tapasztalatok alapján a minimálisan szükséges két évnél feltehetően hosszabb időt is eltölthet a magyar gazdaság.
Előadása végén Varga Mihály az euróbevezetéssel kapcsolatos teendőkről beszélt. Az euró bevezetésének monetáris és fiskális, politikai feltételei is vannak, tehát az MNB-nek és a Pénzügyminisztériumnak is fel kell készülnie. A sikeres konvergencia elengedhetetlen területének nevezte a reálgazdaságot is, példaként kiemelve, hogy a bérek évek óta a munkaerő termelékenységét meghaladóan nőnek – ezt a kettőt össze kell egyeztetni, és javítani kell a versenyképességen.
Varga beszélt az úgynevezett eurófáradtságról is, annak veszélyéről, hogy a sikeres csatlakozás után a gazdasági szereplők egy része elengedi a feszes, céltudatos stratégiai gondolkodást.
