„MI VAN, HA ŐK IS FIGYELNEK MINKET, UGYANÚGY, AHOGY MI ŐKET?”
A Csendes barát c. film megnézése után felnőtt bennem a gondolat, hogy a növényekkel való kapcsolatunk mélységét még inkább fel kell fedeznem. Ahogy első benyomásaimat megosztottam másokkal, úgy tűnt, hogy a film valóban arra ösztönöz, hogy egy új szemszögből tekintsek a körülöttem lévő zöld világra.
Az alkotó, Enyedi Ildikó szavaival élve, a film témája a növények és a természethez való viszonyunk felfedezése. Érdekes megfigyelni, hogy a természet iránti érzékenységünk mennyire változik még egy viszonylag rövid idő alatt, 120 éveken belül is. Enyedi hangsúlyozza az emberi kapcsolatok társadalmi szövetét, amelyben a hőseink élnek, illetve a figyelem fontosságát, amit a másik lény felé nyújtunk. „Az igazi figyelem a legnagyobb ajándék, amit egy lény a másiknak adhat” – mondja a rendező. Ebből a gondolatból kiindulva a film bemutatja, hogy mennyire nem könnyű igazán figyelni egymásra, főleg a mai világban, ahol sokszor a saját érdekeink állnak a középpontban.
Örömmel találkozom azokkal a nézőkkel, akik a film által felvetett kérdéseken gondolkodnak, és remélem, hogy a történet új dimenziókat nyit meg számukra.
A Csendes barát a közel kétszáz éves páfrányfenyő, vagy ginkgo biloba köré épül, amely a németországi Marburg botanikus kertjében található. Ez a fa, bár magányosan áll, életének során számtalan eseményt és találkozást tapasztalt meg, beleértve interakcióit más növényekkel és emberekkel is. A történet három magányos ember életén keresztül bontakozik ki, akik egyaránt kapcsolódnak a fa és egymás világához.
Az első történet Grete-hez kapcsolódik, aki a huszadik század elején első nőként került be a marburgi egyetemre, legyőzve a társadalmi előítéleteket. Őt követi Hannes, a vidéki fiú, aki a hatvanas-hetvenes évek diákforradalmának idején találkozik a növények izgalmas világával. Hannes életének megváltozása a barátnője, Gundula muskátlijának gondozásán keresztül valósul meg, ami frontálisan ütközik a szocializmus kihívásaival.
A harmadik főszereplő, a távol-keleti professzor, akit a covid-járvány Németországba zárt, a csecsemők agyműködésével érkezett. Az online előadás hatására azonban a fák iránti érdeklődése feléled, így próbál kapcsolatot teremteni a páfrányfenyővel és a botanikus kert biztonsági őrével.
A film tehát nem csupán a növények felfedezéséről szól, hanem emberi kapcsolataink mélyebb megértéséről, valamint a figyelem,fontosságáról, amelyet egymásnak adhatunk. A magány és az összekapcsolódás kettős játéka egyszerre sejtelmes és megindító, miközben a természet iránti tiszteletünk és érzékenységünk is sok új dimenzióban bomlik ki.
