Baka András megválasztása: Új fejezet a magyar köztársaság életében
2026. augusztus 11-én, kedden, az Országgyűlés tagjainak több mint kétharmados támogatásával Baka Andrást választották Magyarország köztársasági elnökévé. Az újonnan megválasztott elnök megbízatása az új alkotmány elfogadásáig fog tartani, azonban legfeljebb öt évre szól. Az alkotmányozási folyamat várhatóan az ősszel kezdődik, és a tervek szerint másfél-két éven belül zárul le.
Érdekes megfigyelni, hogy Baka András lehet az utolsó köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választott meg. Az új alkotmány tervezete alapján a közvetlen elnökválasztásnak a legnagyobb esélye lesz a megvalósulásra, ami alapvetően megváltoztathatja a politikai tájat Magyarországon.
Baka nemcsak megjelenésével, hanem politikai múltjával is jelentős változást képvisel. Sólyom László 2010-es távozása óta ő az első köztársasági elnök, aki nem a Fideszhez kötődik; sőt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökénél éppen a Fidesz kritikán aluli hozzáállása miatt hullott porszívóként a Fidesz politikai bizalmának árnyékába. A főpolgármester, Karácsony Gergely szavai szerint: „A NER Baka András kirúgásával kezdődött, most Baka András köztársasági elnökké választásával ér véget.”
Baka András, a harmadik köztársaság nyolc elnökének sorában a hetedik, aki jogászi végzettséggel bír. Ezen a téren őt követi Göncz Árpád, míg Schmitt Pál és Novák Katalin nem rendelkezik jogi háttérrel. Baka, Budapesten született, és 73 évesen ő a legidősebb köztársasági elnök, aki első ciklusára megválasztásra került, megelőzve Mádl Ferencet, aki 69 évesen került ugyanerre a posztra.
A politikai pálya és a bírói hivatás keresztútján
Baka András politikai pályafutása a rendszerváltás idejére nyúlik vissza, amikor harmincas évei közepén a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnökeként vált ismertté, miközben a szakszervezetek megújulásáért szorgalmazott. Politikai nézetei miatt a pártonkívüli státuszban mozgott, ám az MDF közelében, s meglehetősen sikeresen, hiszen bejutott az első szabadon választott Országgyűlésbe, ahol hamar aktivista szereplővé vált.
Az Országgyűlésben tartott első érdemi felszólalásában a kisebbségek parlamenti képviseletéről beszélt, kiemelve, hogy a választási rendszer nem kezelte megfelelően ezt a problémát. Ekkoriban már nemcsak politikai, hanem tudományos munkásságát is megalapozta, hiszen az MTA főmunkatársaként dolgozott, és a disszertációját a dualizmus korának nemzetiségi kérdéseiről írta. Az új parlament megalakulását követően egy évvel lemondott mandátumáról, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága első kelet-európai bírájává választották.
Baka András elnökké választásával tehát egy új korszak kezdődik a magyar politikában, amelyben kulcsszerepet kap a jogi tudás és a politikai függetlenség, megerősítve ezzel a köztársaság intézményét.
