Megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek
Az alaptörvény módosítását követően, amely Sulyok Tamás eltávolítását célozta, a tisztséget szombaton jelölték, majd kedden Baka Andrást választották meg Magyarország köztársasági elnökévé. A Fidesz frakciója szombaton bejelentette, hogy Baka András, a Fidesz által 2011-ben leválasztott legfelsőbb bírót jelölik erre a pozícióra. Az ide vezető út azonban nem volt egyszerű: először Polgár Judit sakkbajnokot kérte fel a Fidesz, aki elutasította a felkérést.
A Fidesz politikai álláspontja szerint Sulyok Tamás eltávolítása illegitim lépés volt, amely megkérdőjelezte az azt követő köztársasági elnök legitimációját is. A Mi Hazánk párt is jelezte, hogy nem vesz részt Baka beiktatásán, ezzel egyértelműen demonstrálva a pozícióval szembeni ellenérzéseiket.
Baka András: Az elnöki szerep új kihívásai
Baka András, mostani köztársasági elnök, korábban az Orbán-rendszer pártjaként ismerték, de most a legmagasabb állami méltóságot tölti be. A Fidesz ellenzékben támogatta Baka jelölését a Legfelsőbb Bíróság élére, ám hatalomra kerülve már nem tudta tolerálni kritikáit, és eltávolította őt, amiért később alázták is. Most, hogy ő a köztársasági elnök, megkapta a várt elégtételt és tisztségéből adódó lehetőséget arra, hogy új irányt szabjon a jövőnek.
Az elnök üzenete: új lehetőségek a közösség számára
Baka András beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet visszatérni a múlthoz, hiszen az eltelt idő mindent megváltoztatott – az országot, a globális helyzetet és az európai értékeket is. Az új kihívás nem múltbeli emlékek helyreállítása, hanem az, hogy képesek legyünk közösséget építeni és egy olyan országot formálni, ahol minden gyermek jövője nem a születési helytől függ.
Kiemelte, hogy a jövőt az állam embereiért kell formálni, a tanárok és ápolók megbecsülésével, a külföldön élők hazatérésének támogatásával és az idősek méltóságának megőrzésével.
Magyarország helye Európában
Baka András érzékeltette, hogy a köztársasági elnöki pozíció jelentősége túlmutat a határokon. Az ország képviselete nem ér véget a nemzeti határok mentén, hanem a nemzetközi kapcsolatok javítására is irányulnia kell. Baka szerint a szövetségesekkel romlott viszony helyreállítása a hazai érdek, és Magyarország helye Európában a történelmünk, kultúránk és érdekeink következménye.
Az alkotmányos keretek és a hatalom korlátozása
Baka András szintén fontosnak tartotta, hogy egy új alkotmány létrehozása nem pusztán parlamenti jogalkotásból kell, hogy álljon, hanem közös társadalmi vita is szükséges. Az alkotmány stabilitását az adja, hogy azt a közösség magáénak érzi, és elismeri a hatalom korlátozásaiban a szabadság biztosítékát. Az elnök feladatának tartja, hogy a politikai diskurzusban képviselje e demokratikus kultúra értékeit.
A társadalom és a közös jövő kihívásai
Baka András beszédében figyelmeztetett a mély társadalmi megosztottságra is, amely az utóbbi évek legsúlyosabb következménye. A társadalom különböző rétegei közötti feszültséget nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a jövő érdekében szükség van igazságtételre és önmérsékletre. Az ő kifejezése szerint, „az új Magyarországot nem lehet a bosszúra építeni.”
Az elnöki tisztség elfogadása és jövőbeli tervei
Baka András elmondta, hogy nagy megtiszteltetés számára az országgyűlés bizalma. Megjegyezte, hogy a társadalom kettős érzések között ingadozik: sokan felszabadulást és reményt éreznek, míg mások bizonytalanok a jövőt illetően. A demokrácia nem csupán a hatalom túllépéséről szól, hanem arról is, hogy a közösség elfogadja saját szerepét a jogállam védelmében.
Baka András hangsúlyozta a jogállam működőképességét, amely abban rejlik, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak. A jövőbeli kihívásokra reagálva egyértelművé tette, hogy a közbeszerzések és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, hogy a társadalom bizalmát helyreállítsák.
