Gyakori téma: A magyar szőlőtermesztés válsága a fitoplazma-fertőzés miatt
Jelenleg körülbelül 40-50 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés Magyarország borvidékein, ám a pessimista előrejelzések szerint e területek akár 30-50 százaléka is tönkre mehet a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés következtében. E kérdéskört Csizmadia Bence, szőlész-borász vetette fel a Qubit podcastjában, ahol arra figyelmeztetett, hogy a szőlészeti ágazat már közel másfél évtizede harcol a fitoplazmával, ugyanakkor a hatósági intézkedések többször is kudarcot vallottak. A téma mindeddig nem kapott kellő figyelmet, amíg a 444 korábbi cikkei tavaly ősszel nagyobb nyilvánosságot nem adtak neki.
A magyar borászok küzdelme a fitoplazmával nemcsak egy kórokozó elleni harc, hanem egy komoly versenyfutás az egyre szélsőségesebbé váló időjárással is. Csizmadia rámutatott, hogy a nagy értékű, idős szőlőültetvények esetében akár a 10 százalék is kiszáradhat, az aszály következményei miatt pedig a gazdák képtelenek új ültetvények telepítésére. A fitoplazmával fertőzött tőkéket a száraz talajból nehéz eltávolítani, ami tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a termelők így képtelenek előre tervezni a szüret időpontját.
Csizmadia bírálta a magyar borász közösség hozzáállását is, amely a Nébih 2013-as fertőzésregisztrációjára felemelte a vészharangot, ám a válaszreakció csupán hallgatás volt. Azóta sem állt össze egy koordinált fellépés, sőt a termelők közötti versengés sokszor a fertőzés terjedéséhez vezetett. Például volt olyan borász, aki a szomszéd elhagyott ültetvényét is megtisztította, kockázatot vállalva ezzel a birtokháborítás miatt.
A magyar szőlőtermesztési struktúra széttagoltsága szintén hátráltatja a fertőzés elleni küzdelmet. Míg egyesek megélhetésüket a borászathoz kötik, mások egyszerűen hobbiból foglalkoznak a szőlőműveléssel, ami megnehezíti a fertőzés kordában tartását. Fontos hangsúlyozni, hogy a fitoplazma kezelésének felelőssége nem csupán a termelőké, hanem szükséges a hatóságok – például a Nébih és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – összehangolt fellépése is.
A hatósági beavatkozás hiányosságai között szerepel, hogy a szőlőbejárásokat végző szakemberek száma alacsony, így a borászok gyakran egyedül kénytelenek megbirkózni az elhagyott területek tisztításával, amelyhez nem áll rendelkezésre hatékony szabályozás. A Qubit a következő hónapokban részletesen bemutatja, hogy milyen tényezők vezettek a fitoplazma tömeges megjelenéséhez Magyarországon és Közép-Európában, valamint arról is szó lesz, hogy ez milyen hatással volt a magyar és osztrák bortermelők életére és megélhetésére.
Csizmadia Bence, a Bortársaság választékfejlesztésért felelős vezető szőlész-borásza arra is rámutatott, hogy a fitoplazma által okozott helyzet kérdése nem csupán a gazdák, hanem az egész borpiac jövőjét érinti. Hogyan alakul a borkínálat, és mi az aszály hatása a termés minőségére? Az elkövetkező hetekben hangsúlyos válaszokat kaphatunk ezekre a kérdésekre.
