Energiaválság Magyarországon: Áramhiány és Megoldások
Az Energiaklub friss elemzése alapján a jelenlegi energiahálózati helyzet rávilágít arra, hogy az atomenergia is érzékeny az időjárási viszonyokra. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője, arra figyelmeztet, hogy a következő hetekben előfordulhat, hogy nagy fogyasztókat kell kikapcsolni, mivel rövid távon nem lesz elegendő áram a rendszerben.
A magyar energiarendszert jelenleg úgy méretezték, hogy a paksi atomerőmű legalább 1500 MW teljesítmény leadására képes. Fontos azonban, hogy Magyar Péter, az atomenergia szakértője bejelentette, kedden vagy szerdán teljes leállás következik be a nagy kánikula és a Duna alacsony vízszintje miatt. Perger hangsúlyozza, hogy a hirtelen jelentkező hiányt nehéz lesz importból pótolni, miközben az aktuális áramimport is folyamatban van.
Jó hír, hogy napközben, köszönhetően a hazánkban kiépült napenergia-kapacitásnak, nem várható áramimportra szükség. Jelenleg Magyarország a világ élvonalában van a napenergia arányát tekintve, mivel a naperőművek teljesítménye már meghaladja a 8 GW-ot, így a napenergia tavaly az energiamixünk 27 százalékát tette ki.
Azonban az igazi kihívás az éjszakai és kora esti órákban vár ránk, amit tovább nehezít, hogy az elmúlt évtizedben nem történt erőműfejlesztés Magyarországon. Perger megfogalmazása szerint „csak bízhatunk benne, hogy az öreg erőműrendszereket sikerül felpörgetni, hogy ezek a művek ki tudják szolgálni az igények felét a késő esti órákban.”
Hosszú Távú Megoldások és Tanulságok
Perger András hangsúlyozza, hogy a válság megoldása érdekében a villamosenergia-tárolás, valamint a megújuló energiaforrások még felpörgetésének szükségessége kulcsfontosságú. Továbbá fontos az energiafelhasználás csökkentése, különösen a kora esti órákban, valamint a lakások szigetelése.
A paksi atomerőmű kényszerű leállításának figyelmeztető jele, hogy a nukleáris energia nem elég ellenálló az éghajlatváltozással szemben. Perger hangsúlyozta, hogy a Paks II beruházás kapcsán emberek, a valóságon túllépő Duna-paraméterekkel számoltak.
A tervezett Paks II továbbépítése is kockázatos, mivel a meglévő blokkokhoz hasonlóan a Dunából történő átfolyós hűtést tervezik. Perger szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az ilyen fejlesztések helyett a pénzt inkább az energiatárolásra és a megújulók kiépítésére kellene fordítani.
Megújuló Energia és Tárolás Növelése
Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások növekedésével és a tárolókapacitások jelentős fejlesztésével lehet a legjobban megelőzni az akciókat. Az Orbán-kormányok alatt sokáig ellehetetlenített szélerőmű-beruházások napjainkban felgyorsultak, így 2030-ra már 4 GW-ot termelnek majd a hazai szélerőművek.
Az energiatárolás kérdése kulcssá válik, mivel a tárolási kapacitások fejlesztése még elmaradt. A tervek szerint a jelenlegi, körülbelül 700 MW-os ipari tárolós kapacitás 2030-ig hétszeresére nő, de még további jelentős bővülés szükséges.
Szilva Attila azt is kiemeli, hogy a hálózat stabilitását az elektromos autók is segíthetik. W jól kialakított ösztönzőrendszer keretein belül ezek akkumulátorai is felhasználhatóak lennének rendszerszintű energiatárolásra, például a napközben megtermelt napenergiát az új generációs elektromos autók akkumulátorai vissza tudnák táplálni az áramhiányosabb időszakokban.
