Megkezdődött a Tehervonatok Forgalma a Budapest–Belgrád Vasútvonalon
2026. február 27-én, hajnalban hivatalosan is elindult a rendszeres teherforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonalon. A fontos bejelentést Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója tette közzé közösségi platformján. Ezzel a pályaépítési munkálatok, valamint az infrastruktúra-fejlesztési szakasz befejeződött, és véget ért a zárt tesztelési időszak is.
Hegyi Zsolt kiemelte, hogy a mindennapos teherforgalom beindulásával az újjáépített 150-es vasútvonalat immár valós forgalmi körülmények között tesztelik, mielőtt a személyforgalom is megkezdődne. A vezérigazgató hozzátette, hogy az összes végzett mérések és pályapróbák alapján a vonal megfelel minden szükséges infrastrukturális és közlekedésbiztonsági feltételnek a tehervonatok közlekedtetéséhez.
A Felújítás Részletei és Költségei
A 150-es vasútvonal rekonstrukciója Magyarország egyik legnagyobb vasúti beruházása volt az elmúlt években. A Ferencvárostól a kelebiai magyar–szerb határállomásig húzódó régi, rossz állapotú, egyvágányos vasútvonal helyére egy új, teljesen kétvágányos, 160 km/h sebességre alkalmas vasútvonal épült, modern utasforgalmi létesítményekkel kiegészítve.
Az előzetes információk szerint a személyforgalom március végén kezdődhet el, habár a vezérigazgató konkrét dátumot még nem jelölt meg. Információk szerint a Budapest és Belgrád közötti menetjegy ára a szerb állam által 32 euróra, míg a kormánypárti magyar politikusok szerint 25 euróra tehető.
A Beruházás Háttérinformációi
A Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről a magyar kormány már 2014-ben döntött, a projekt részeként pedig a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés mintaprojektjeként hirdették meg. A magyar kormány számára a projekt költségei meghaladták a 800 milliárd forintot, amelynek 85%-át kínai kölcsönből valósították meg, így kialakítva a magyar szakaszt. Az építkezés során Mészáros Lőrinc és Orbán Győző is szoros kapcsolatban álltak a projekt kifizetéseivel.
Ez a fontos infrastrukturális fejlesztés nemcsak a vasúti közlekedést modernizálja, hanem a régió gazdasági fejlődésére is kedvező hatással lesz, amely új lehetőségeket kínál a kereskedelmi forgalom számára a magyar és a szerb főváros között.
