A MOL-nál történt bennfentes kereskedelem gyanúja: Rendőrségi feljelentés kiegészítése
2026. március 24-én a rendőrség feljelentés-kiegészítést rendelt el a MOL több vezetőjénél bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. A gyanú keltésére február végén került sor, amikor Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke közérdekű bejelentést tett a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), miután kiderült, hogy három MOL-vezető jelentős részét eladta Mol-részvényeinek január 27. és február 26. között. Ez az időszak fontos, mivel a Barátság-kőolajvezeték elleni orosz támadás és a MOL későbbi bejelentése a leállásról közé esett, amelyet csupán február 16-án nyilvánosságra hoztak.
Feljelentés és eljárás menete
A feljelentést egy anonim magánszemély is tette, amelyet a rendőrség befogadott, azonban az ügy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályától a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) került át, mivel az NNI nem rendelkezett hatáskörrel. Az ORFK Kommunikációs Szolgálatának tájékoztatása szerint a BRFK a feljelentés alapján feljelentés-kiegészítést rendelt el, hogy megállapítsák, szükséges-e a nyomozás elindítása.
Információszerzés és eljárási határidők
A feljelentéskiegészítés keretében a rendőrségnek egy hónap áll rendelkezésére, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek segítenek a további lépések eldöntésében. A feljelentőt február 27-én értesítették az ügy áthelyezéséről, és a BRFK-nak a törvényi határidőre figyelemmel kell döntenie arról, hogy elrendelik-e a nyomozást a következő héten. A hatóság adatgyűjtést végezhet, megkérdezheti a feljelentőt és iratok, dokumentumok beszerzésére is törekedhet.
MNB vizsgálata és további eljárások
A Magyar Nemzeti Bank is vizsgálatot indított a MOL Nyrt. részvényeivel kapcsolatban, hogy megítélje, történt-e jogsértés a bennfentes kereskedelem gyanújával összefüggésben. Varga Mihály, az MNB elnöke február 24-én megerősítette, hogy az eljárás elindult. A törvény értelmében az MNB hat hónapnyi időtartammal rendelkezik az ügy vizsgálatára, amennyiben jogszabálysértést észlel, további három hónapos időszakot kap a hatósági eljárás befejezésére.
A részvényeladások és a pénzügyi következmények
Az orosz támadás következtében a Barátság kőolajvezeték leállt, és a MOL ezt február 16-án tette közé. Az eladások időpontjában a három MOL-vezető: Székely Ákos, Anthony Radev és Járai Zsigmond a vállalat részvényeinek jelentős részét értékesítette. Székely Ákos az összes részvényét, míg Járai Zsigmond 91,22%-át adta el. A kereskedési tranzakciókból Radev 642 millió forint, Járai 604 millió forint és Székely 118 millió forint bevételt realizált. A MOL vezetősége azzal indokolta az ügyletet, hogy a háborús helyzetben korábban is történt hasonló leállás, és ezért nem tekintették a helyzetet bennfentes információnak.
