Elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze
Életének 93. évében, 2026. február 6-án, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és karmester. Vásáry a Szent István Rend kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja volt, az értesítést a köztestület az MTI-vel osztotta meg.
Korai évek és zenei pálya kezdete
Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én látta meg a napvilágot Debrecenben. Zenei pályafutása már gyermekkorában elkezdődött, amikor is rendszeresen adott zongorakoncerteket. Hatéves korára már Liszt II. rapszódiáját zongorázta, amivel felvételt nyert a debreceni Zenedébe. Nyolcévesen tartotta meg első nyilvános koncertjét, egy Mozart-emlékesten, és tanulmányait Dohnányi Ernő irányítása alatt folytatta. Tizennégy évesen megnyerte a Zeneakadémia Liszt-versenyét, akkor határozta el, hogy karmesteri pályára is lép.
Művészi képzés és Kodály Zoltán hatása
1953-ban szerzett művészdiplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol Gát József és Hernádi Lajos voltak tanárai. Kodály Zoltán játszott meghatározó szerepet életében, különösen a szülei kitelepítése után, mivel ő és a Zeneakadémia igazgatója, Zathureczky Ede segített neki a tanulmányok folytatásában és munkalehetőséget is biztosítottak számára a Muzsika Hangversenyrendező Vállalatnál.
Nemzetközi karrier kezdete
Vásáry nemzetközi karrierje Leningrádban és Moszkvában indult, majd az 1950-es években kiemelkedő sikereket aratott Varsóban, Párizsban, Brüsszelben és Rio de Janeiróban. Különösen fontos pillanat volt életében a brüsszeli szereplése, amikor 1956 végén édesapját a Kádár-rendszer börtönbe vetette, és Vásáry személyesen kérte Erzsébet belga királynő közbenjárását édesapja szabadlábra helyezéséért. Ezt követően családjával együtt elhagyta Magyarországot.
Művészi fellépések és lemezfelvételek
Belgium után Svájcba költözött, ahol a következő években évente körülbelül 100 koncertet adott a világ vezető zenei központjaiban. A Deutsche Gramophonnál készített lemezek világhírnevet biztosítottak számára, később más kiadóknál is (mint például Chandos és Collins) felvett válogatásokat. Vásáry rendszeres vendége volt a legjelentősebb zenei fesztiváloknak, többek között a Salzburgi Ünnepi Játékoknak és az Edinburgh-i Fesztiváloknak.
Karmesteri pályafutás
Karmesteri karrierje 1970-ben indult a montreux-i fesztiválon, ahol a Liszt Kamarazenekart dirigálta. Ezt követően a Northern Sinfonia, majd a Bournemouth Sinfonietta vezetője lett, és neves együtteseinken, például a New York-i és Berlini Filharmonikusokon is vezényelt. Karmesteri munkái során is lemezfelvételeket készített, többek között Beethoven és Mozart műveit örökítette meg.
Visszatérés Magyarországra és társadalmi szerepvállalás
1972-ben járt először újra Magyarországon, és kurzust tartott a Zeneakadémián. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál állandó szakmai otthonra lelt, ahol karmestere, majd főzeneigazgatója lett. Számos kortárs zeneszerző, köztük Durkó Zsolt és Szokolay Sándor munkáit vezényelte, valamint célul tűzte ki a klasszikus magyar zeneszerzők, mint Dohnányi és Kodály műveinek újbóli bemutatását.
Képességfejlesztés és elismerések
2013-ban megalapította a Vásáry Tamás-Ösztöndíjat, amely a fiatal tehetségek támogatását célozta, majd 2017-ben a Gyermekhíd Alapítványt alapította, hogy segítse a gyermekotthonokban élő gyerekek társadalmi beilleszkedését. 2014-ben a Nemzet Művésze díjat, 2020-ban a Dohnányi Ernő-díjat vehette át, és 2023 szeptemberében, születésének 90. évfordulóján ünnepi hangverseny keretében köszöntötték a Zeneakadémián.
A művész öröksége
A Vásáry Tamás életéről és munkásságáról szóló könyv, „A kilencvenen túl… Hommage a Vásáry Tamás” 2024-ben jelent meg, bemutatva a nagyszerű művész gazdag életpályáját és örökségét, amely létfontosságú szerepet játszott a magyar zenei kultúrában.
