Letartóztatási parancs a volt lengyel igazságügyi miniszterre
2026. február 6-án a varsói kerületi bíróság elrendelte Zbigniew Ziobro, a volt lengyel igazságügyi miniszter letartóztatását, aki jelenleg Magyarországon politikai menedékjogot élvez. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a védelme, Adam Gomola ügyvéd közlése szerint az X közösségi médiában. Az ügyészi és bírósági döntések mögött politikai nyomást sejtenek, amelyet a védelem próbált volna bizonyítani, de a bíróság elutasította a védelem beadványait.
Bankszámlákon lebegő bűnügyi gyanúk
Zbigniew Ziobro az Igazságosság Alapnál történt állítólagos visszaélések miatt került gyanúba, ahol több bűncselekmény elkövetésével vádolják, összesen huszonhat rendbeli vád érinti, amelyekért akár 25 év szabadságvesztés is kiszabható. A bírósági irányelvek szerint a bíróság eljárásának elnapolása zavart okozott, a döntések sorozatát, amelyek végül a letartóztatás elrendeléséhez vezettek.
A politikai menedékjog hatása
Ziobro korábbi menedékjogára hivatkozva egy ügyészség képviselője, Piotr Wozniak kifejtette, hogy ez a helyzet nem jelent akadályt az európai elfogatóparancs kiadásában, amelyet a lengyel hatóságok kérni fognak. Wozniak szerint a politikai menedékjog nem zárja ki a letartóztatást, és a bírósági folyamat ilyen irányú kimenetele várhatóan új fejleményeket hoz a bírósági ügyben.
Politikai nyomásgyakorlás ügyének felfedése
A csütörtöki tárgyalás során Zbigniew Ziobro a wPolsce24 lengyel konzervatív hírtelevízióban számos, az Igazságosság Alap ügyében tapasztalt politikai nyomásgyakorlásról beszélt, arra utalva, hogy egy esetleges kormányváltás után elszámoltatásra számíthatnak az őt eljárás alá vonó bírók. Azt is hozzátette, hogy a bírósági meghallgatási procedúra színjátéknak minősíthető, ahol egyes bírák politikai játszmákba keveredtek, mivel számítanak a jövőbeli mentességükre.
Késlekedő válaszok és a magyar reakció
Mikor a hír nyilvánosságra került, Magyar Péter, a Tisza-kormány szóvivője kijelentette, hogy „Magyarország nem lesz külföldi bűnözők menedékhelye”, míg ziobro másodlagosan brüsszelitával és politikai vádakkal vitatkozott. A történtek és a bírósági események kimenetele továbbra is figyelmet érdemel, mivel a lengyel igazságszolgáltatás és a magyar kormány közötti feszültség is folyamatosan az újságok címlapjára kerülhet.
