Összetett Kép a Kora Középkori Kisalföld Társadalmáról
A legfrissebb tudományos kutatás egy új, mélyebb megértést nyújt a kora középkori Kisalföld társadalmáról. A Science folyóiratban publikált tanulmány több mint háromszáz egyén genomját elemezte, akik a Nyugatrómai Birodalom bukásának időszakában éltek. A kutatás élén Koncz István (ELTE) és Yijie Tian (Stony Brook-i Egyetem, USA) állt, a nemzetközi csapat tagjai között pedig túlnyomórészt magyar kutatók voltak. Az archeogenomikai, izotópos és régészeti adatok kombinált elemzése révén a kutatók megmutatták, miként alakult át a térség társadalma a római uralom végét követően. Az eredmények sok korábbi elképzelést megkérdőjeleztek.
A Temetők és Genetikai Összetételük
A kutatás során két római kori (i. sz. 3–5. századi) és öt langobárd kori (6. századi) kisalföldi temető teljes biorégészeti vizsgálatának eredményeit elemezték. A Kisalföld a római Pannonia provincia egy jelentős területét képezte, amely kereskedelmi és katonai szempontból kulcsfontosságú volt, gazdag régészeti örökséggel. Az archeogenomika, mint tudományág, lehetővé tette, hogy az ősi DNS-mintákból olyan adatokat nyerjenek ki, amelyeket a hagyományos régészeti források nem tudnak biztosítani.
Különböző Genetikai Hatások
A kutatás során a római kori temetők genetikai mintáiban erőteljes dél-európai örökség figyelhető meg, ahol ázsiai és afrikai elemek is előfordulnak, tükrözve a Római Birodalom sokszínűségét. Ezt követően, a 6. századi temetőkből származó adatok azt mutatják, hogy az észak-európai genetikai vonások aránya jelentősen megnövekedett. Ez a változás összefüggésben állhat a langobárdok terjeszkedésével, akik korábban a mai Németország területén éltek, de a 5. század végétől már a Kisalföldön is jelen voltak, mielőtt Itáliába vonultak volna.
Az Egyesülések Új Perspektívája
Ez a kutatás megerősíti azt a nézetet, hogy a népvándorlások nem egyszerűen egyetlen, rendkívüli esemény révén zajlottak le. Az izotópos vizsgálatok eredményei rávilágítanak arra, hogy a vizsgált közösségek nem cserélődtek ki hirtelen, hanem fokozatosan illeszkedtek a meglévő populációkba, számos különböző formában. Az anyagi kultúra és a temetkezési szokások viszonylag állandónak bizonyultak, ami figyelmeztet arra, hogy a régészeti leletek etnikai azonosításra való használata téves következtetésekhez vezethet.
Különböző Társadalmi Struktúrák
A kutatás egy másik jelentős megállapítása, hogy a római kor utáni közösségek heterogén társadalmi szerkezetekkel rendelkeztek. Bár az egyes temetők genomprofilja, anyagi kultúrája, és temetkezési szokásai hasonlónak tűntek, a belső társadalmi struktúrák eltérőek voltak. Például a Sopron közelében található hegykői temetőben az észak-európai genetikai örökséget hordozó egyének gazdag sírmellékletekkel, például fegyverekkel és nemesfém fibulákkal rendelkeztek, ami a magasabb társadalmi státuszukat jelzi. Ezzel szemben a Szelestén található temető esetében nem mutattak ki hasonlóan kiterjedt rokonsági kapcsolatokat, inkább a különböző genetikai hátterű egyének keveredését láthatták a kutatók.
További Felfedezések és jövőbeli Kilátások
A kutatás vezető tudományos segédmunkatársa, Koncz István hangsúlyozta, hogy a közösségek eddig feltételezett falusias, családi alapú szerveződése ennél sokkal bonyolultabb. Az eredmények azt mutatják, hogy a közösségek társadalmi struktúrái eget rengetően különböztek egymástól, ami új kérdéseket vet fel a kutatás számára. A projekt másik vezető kutatója, Patrick Geary a princetoni Institute for Advanced Study történésze hangsúlyozta, hogy az anyagi kultúra és a genetikai örökség közötti összefüggések nem mindig egyértelműek, és a korabeli forrásokban szereplő népvándorlások nem feltétlenül azonosulnak a közösségek valós életével.
E kutatás fényt derít arra, hogyan formálódtak a hierarchikus kapcsolatok közöttük, és miképpen eredményeztek új politikai rendet a római korszak után, amely Közép-Európa történetére is kihatott. A Pannonia történetének további feltárására irányuló kezdeményezések, mint a 2024-ben alakult Lendület-kutatócsoport, újabb értékes információk feltárását ígérik a jövőben.
