Charlie Barker, a trombitáló elefánt színre lép – és megnyitja a könyvhét ünnepségét
Harmadik éve követjük figyelemmel a 444 kulturális aloldalának, a Jó szépen sorban, az Év Gyerekkönyve Díj nyerteseit és shortlisteseit, melyek részleteit a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közreműködésével osztják meg. Az idei évben a kampányhajrá zaja után, a március végi díjátadó óta tartogattuk e csodás könyveket, de az Ünnepi Könyvhét, amely június 11-14. között kerül megrendezésre, kiváló alkalmat biztosít arra, hogy ezeket a kincseket fokozatosan bemutassuk az olvasóknak. A rendezvényen ráadásul egy 444-es esemény is várja az érdeklődőket.
Ezúttal a legfiatalabbaknak szóló nyertes kötetet emeljük ki, amely Molnár T. Esztertől, a „Barker Karcsi színre lép, és ott is marad” címmel érkezett. A Pagony kiadásában megjelenő könyv illusztrációit Máray Mariann készítette el. A zsűri tagja, Elekes Dóra laudációja után következik néhány ámulatba ejtő oldalpár.
Molnár T. Eszter meséje a gyerekirodalom örök kérdéskörére reflektál: mit tesz a hétköznapok világába, ha valami váratlan és különös érkezik. Legyen az egy mitikus lény, mint egy sárkány, tündér, manó – vagy éppen egy elefánt. A történet a Névtelen Tanyán kezdődik, félúton Kerettye és Répásmiklós között, ahol Amálka szomszédja rosszul lát, Ottokár nagyothalló, a tyúkok fontoskodnak és a kecske szószólóként kommentálja az eseményeket. Ebbe a kissé zűrzavaros, de működő világba érkezik el a híres Charlie Barker, akit barátai csak Barker Karcsinak hívnak. Karcsi próbál segíteni, trombitál és folyamatosan újabb galibákat teremt.
A mese stílusa játékos és ritmusos, a visszatérő képek és a humoros felsorolások – mint például „lába, mint a verandaoszlop”, „törzse, mint a szénásszekér” és „füle, mint a péklapát” – a hagyományos népmesei elemeket idézik, különös zeneiséget kölcsönözve a történetnek, amelyhez Charlie Barker trombitaválasza is hozzájárul. Máray Mariann illusztrációi kitűnően megjelenítik ezt a hangulatot: derűsek és szerethetők, humoruk tökéletes párhuzam a szöveg játékosságával.
A Kerka-völgyben talán már be is került a szabálykönyvbe az a figyelmeztetés, hogy a menetiránnyal szembe futni tilos, hiszen egy öreg ló és egy nagyothalló ember valaha ezen a rendezvényen mégis éppen ezt tették, és a Cifra-derbin végül győzelmet arattak.
