Tuaregek és dzsihadista lázadók offenzívája Maliban
Maliban drámai események zajlanak, hiszen a katonai junta, amely az ország irányításáért felelős, és az őket támogatók, az orosz ex-wagneresek, egyhetes heves harcokba keveredtek. A konfliktus során tuareg szeparatisták és al-Kaidához köthető dzsihadista csoportok együttes támadást indítottak, amely világszerte megdöbbenést keltett. A helyzet hasonlít a 2012-es offenzívára, amikor a franciák segítségével sikerült visszaverni a lázadókat, most azonban a francia erők hiányoznak, és az orosz támogatás is elmaradt.
Mali évtizedek óta tartó biztonsági válságba süllyedt, amely akár Európáig is elérheti a következményeit. Az orosz hatalom ambiciózus afrikai befolyásának megteremtéséhez ez újabb kínos kihívást adhat, ami után Putyin-rezsim újabb területen képes lehet a visszavonulásra.
A lázadók összehangolt támadása
Sajtójelentések arról számoltak be, hogy a felkelők Bamakót, a fővárost, Katit, a mali hadsereg fő parancsnoki központját, valamint az északi városokat is megcélozták. A stratégiai jelentőségű Kidal városából is kiűzték az orosz zsoldosokat, akik az orosz Wagner-csoport támogatását élvezték. Az offenzíva egy öngyilkos merénylettel kezdődött, amely többek között a junta védelmi miniszterét, Sadio Camara-t is életét követelte.
Az esemény különlegessége, hogy a JNIM és az Azawad Felszabadítása Front (FLA) lázadó csoportok összehangolt akciója révén zajlott, amelyet rendkívüli titkosság övezett. A szakértők véleménye szerint a mostani támadás mérete páratlan, és a lázadók felkészültsége meglepte a kormányt és az orosz erőket is.
A JNIM és az Azawad Felszabadítási Front szerepe
A JNIM, amely az al-Kaidához köthető legnagyobb dzsihadista csoport Afrikában, célja az iszlamista kormányzás bevezetése a Száhel-övezetben. A csoport körülbelül 6000 harcost számlál, és gazdasági hadviselést folytatott, hogy Bamakó és a nagyobb városok ellehetetlenüljenek. Az FLA pedig a tuaregek függetlenségéért küzd, habitusbeli eltérések ellenére jelenleg miatt pragmatikusan együttműködik a dzsihadistákkal a kormány ellen.
A konfliktus következményei és a junta stabilitása
Az eddigi legátfogóbb lázadó offenzíva óta Maliban súlyosbodik a biztonsági helyzet. A katonai junta, amely 2020-ban ígérte a biztonságjavítást, most képtelen a helyzetet uralni. A szakértők szerint a junta mozgásai a külvárosokon túl rendkívül korlátozottak, és a vidéki területeken a dzsihadista csoportok uralkodnak.
Ulf Laessing, a Konrad Adenauer Stiftung Száhel programjának igazgatója úgy véli, hogy a junta tartósan megőrizheti a főváros Bamako feletti ellenőrzését, de a lázadók egyre inkább megpróbálják megingatni a kormányt, akár egy új kormány beiktatása, vagy nagyobb autonómia elérése érdekében.
Orosz szerep és a jövőbeli kilátások
Az orosz zsoldosok szerepe Maliban folyamatosan csökken, miután a 2020-as puccs után elfordultak a francia erőktől és Prigozsin Wagner-csoportjától. Az új Afrika Hadtest, mely az orosz védelmi minisztérium által irányított, a helyi erők kiképzésére helyezte a hangsúlyt, viszont a harci részvételük csökkent, mivel a stratégiai irányítás miatt minimalizálni próbálják a veszteségeket.
A malibeli helyzet azt mutatja, hogy az orosz zsoldosok nem képesek megvédeni partnereiket, és a helyi lakosság körében sem népszerűek. A dzsihadisták egyre inkább erősödnek, mivel a civilek védelmét ígérik az orosz erőkkel szemben. A brutális akcióik több menekültáradatot is elindítottak, és a jövőben újabb lázadásokra is lehet számítani Maliban.
