Kezdőlap Politika Tanács Zoltán részletesen kifejtette, mi történt a Nobel-díjas Krausz Ferenc alapítványának 262 milliárdjával.

Tanács Zoltán részletesen kifejtette, mi történt a Nobel-díjas Krausz Ferenc alapítványának 262 milliárdjával.

által K Imre

Krausz Ferenc Alapítvány Támogatási Szerződése és a Kormány Állásfoglalása

Tanács Zoltán, a tudományos és technológiai miniszter, részletesen kifejtette Facebook-bejegyzésében, hogy miért döntött a kormány a Nobel-díjas kutató, Krausz Ferenc Élvonal nevű alapítványával kötött, közel 261,7 milliárd forintos közpénzt érintő szerződés felmondása mellett. A bejegyzés középpontjában az áll, hogy a kormány támogatja a magyar tudományt, de nem kívánja, hogy a közpénzeket szűk döntéshozói körök irányítsák, akik felett a demokratikus kormányzatnak alig lenne rálátása a pénzügyi felhasználásra.

A Szerződés Kérdései

Tanács hangsúlyozza, hogy az alapítvány céljaival egyetértenek, ám megkérdőjelezhető, hogy egy választások előtt kötött, hosszú távú megállapodás keretében, jelentős közpénzforrást egy KEKVA-modellre épülő alapítványhoz szervezzenek ki. Véleménye szerint ez a lépés párhuzamos rendszerek létrehozását vonja maga után a meglévő kutatási és innovációs ökoszisztémával szemben.

A Szerződés Méretei és Hatásai

A támogatási keret nagyságát figyelembe véve, a 2026–2031 közötti időszakra előirányzott 261,7 milliárd forint kibővíti a magyar K+F költségvetését, ami jelentős, körülbelül 40–50 milliárd forintos éves közpénzmozgást generálna. Ez a következő években a hazai tudományfinanszírozás szerkezetét drasztikusan befolyásolhatja.

A Program Célkitűzései

A Krausz Ferenc által vezetett program céljai között szerepel 75 tudásközpont és kutatócsoport felépítése 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, továbbá 60 know-how létrehozása, 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés és 15 spin-off vállalkozás alapítása. Ezen célok révén az Élvonal program már nem csupán egy egyszerű támogatási konstrukciónak minősül, hanem egy komplex tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra kiépítése.

A Kormány Álláspontja

Az alapítvány és a kormány között húzódó ellentét jelét mutatja, hogy Tanács Zoltán a konstrukció logikáját kritizálja, amely a KEKVA-modell alapján született. Szerinte ez a közvagyon kiszervezését célozta meg alapítványi formában, erős politikai időzítéssel és korlátozott demokratikus ellenőrzéssel.

Összegzés

Tanács Zoltán bejegyzése újraértelmezi, miért nem kíván a kormány a Krausz Ferenc által vezetett alapítványi struktúrával együttműködni. A jövőbeli tudományos és kutatási tervek szempontjából a kormány célja, hogy biztosítja a közpénzek átlátható felhasználását anélkül, hogy szűk, politikai érdekkörök kezébe adja azokat.

Ezt is kedvelheted