Az első nyár a NER éveiben: A jogállam megingása lépésről lépésre
A választók döbbenetes többséggel váltották le azt a rezsimet, amelynek működéséből egyre inkább elegük lett. Az új kormány a kétharmados többségét kihasználva lépéseket tett, amelyre úgy hivatkozik, hogy csupán a népakaratot teljesíti. Ez a forgatókönyv a jelenben is zajlik, és emlékeznünk kell arra, hogy hasonló történések zajlottak 2010 nyarán is, amikor a Fidesz hatalomra került.
Áprilisban egy kétharmados forradalom zajlott, amely drámai módon alakította át a magyar politikai tájat. Az akkori szavazások eredményeként Orbán Viktor az országgyűlésben tartott beszédében összefoglalta azokat az eseményeket, amelyek az elmúlt 56 nap alatt zajlottak. Ekkor már sok mindent elmondhatott a politikai helyzetről.
A 2010-es történések sokban hasonlíthatók a mostani helyzethez. Az előző kormányzat leváltása után a frissen hatalomra jutott párt szinte azonnal nekiállt az eddigitől eltérő rendszerek kiépítésére, erőteljesen kihasználva kétharmados többségét. Míg sokan ünnepelték ezt a lépést, mások mély aggodalommal figyelték a politikai átalakulást, a szigorú törvények bevezetését és az erőszakos módszerek alkalmazását. Orbán Viktor akkoriban hasonló érveket hangoztatott, mint ahogy Magyar Péter most, kiemelve, hogy a politikai válság okozója a hatalommal való visszaélés volt. A választók döntése világos volt: megdöntötték a fennálló rendszert, és az új parlementnek felhatalmazása van az alkotmányozásra.
Az Orbán kormány nem azonnal a legkeményebb intézkedésekkel kezdte ténykedését. A májusi hónap leginkább a már a kampány során beígért törvénytervezetek bejelentésével telt, amelyek valószínűleg már készen álltak, csak időben kellett őket előhozni. Ezek között szerepelt a kisebb parlament, a csökkentett számú önkormányzatok létrehozása, valamint a háromcsapás nevű büntetőtörvénykönyv módosítás és a határon túli magyarok egyszerűsített honosításának kérdése.
Szembetűnőek voltak a szimbolikus lépések is, amelyek a Fidesz rendpárti, nacionalista irányvonalát tükrözték. E példák közé tartozott a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata (NENYI), amelyet az első parlamenti ülés során nyújtottak be, és amelyet kötelezően ki kellett függeszteni a közérdekű intézményekben. Ezen kívül a Trianon-törvény is megalkotásra került, amely kinyilvánította, hogy a magyar nép összetartozik, mindezt június 4-i hatályba léptetéssel. A büntetőtörvénykönyvbe bekerült a kommunista bűnök tagadásának büntethetősége, emellett a családi pótlék iskolához kötöttsége is megjelent.
Hamarosan egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy Orbán Viktorék eltérnek a korábban megszokott jogállami és demokratikus normáktól, a döntéshozatalt egyedül állítólagos egyéni képviselői indítványok jellemezték, ezzel elkerülve a közmeghallgatásokat és a hagyományos véleményeztetési folyamatokat.
