NAIH: Sulyok Tamásnak nyilvánosságra kell hoznia a Velencei Bizottsághoz intézett beadványát
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) váratlanul bejelentette, hogy Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság elnökének kötelezővé vált a Velencei Bizottsághoz fordított beadványának és a rá érkezett válaszának nyilvánosságra hozatala. E lépést a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezte, amely a köztársasági elnök mandátumának megkérdőjelezésével kapcsolatos álláspontok nyilvánosságát fontosnak tartja.
Sulyok reakciója és a rejtett dokumentumok
Sulyok Tamás az eddigi nyilvános megnyilatkozásaiban annyit mondott, hogy a Velencei Bizottságot arról tájékoztatta, hogy a hivatalából való eltávolítása esetén sürgős eljárást kért. Azonban a megkeresés és a bizottság válasza titokban marad, mivel a hatóságok közlésével kapcsolatban arra hivatkoznak, hogy a tartalomban szereplő információk a döntés megalapozásához szükséges adatokat tartalmaznak, továbbá megismerésük veszélyeztetheti a bizottság és a köztársasági elnök véleménynyilvánítását.
NAIH elnökének álláspontja
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a köztársasági elnök lemondása és annak körülményei kiemelt közérdeklődésre tarthatnak számot. Szerinte a bizottsághoz küldött beadvány és válasz is közérdekű adatnak minősül, így nem indokolható a titkolózás. Rámutatott, hogy a Velencei Bizottság nemzetközi szervként az infotörvény hatálya alá nem tartozik, ezért hivatkozások a törvény korlátozó rendelkezéseire ebben az esetben nem állják meg a helyüket.
Politikai következmények
A TASZ szerint Sulyok Tamás előtt több lehetőség áll: vagy önként közzéteszi az említett adatokat, vagy megvárja, hogy a NAIH felszólítja erre. Időközben Sulyok az Alkotmánybírósághoz is fordult, hogy megakadályozza elmozdítását, ám a helyzet bonyolulttá vált, mivel hét alkotmánybíró érintettség miatt kizárta magát az ügyből, így a beadvány nem tárgyalható.
A köztársasági elnök menesztése
Információink szerint a kormány már előkészítette a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséről szóló Alaptörvény-módosítást, amely a köztársasági elnök mandátumának megszűnését rögzítené. Amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a benyújtott törvényt, elindíthatják ellene a megfosztási eljárást, amit a képviselők kétharmadának támogatnia kell.
Összegzés
Ez a jogi folyamatokkal terhelt ügy világosan rávilágít a politikai érdekek és jogi eljárások összefonódására, valamint az állami intézmények közötti bonyolult viszonyokra. Hamarosan várható, hogy a javasolt Alaptörvény-módosítást a parlament elé terjesztik, ezzel újabb fejezetet nyitva a hazai politika és jogtörténet lapjain.
