Sulyok Tamás: Az Alaptörvény-módosítás jogállami aggályai
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatosan közzétett közleményében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítás számos szempontból sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Kiemelte, hogy a köztársasági elnök megbízatásának egyoldalú megszüntetése, amely a módosítás hatálybalépésének másnapján lépne életbe, figyelmen kívül hagyja az alkotmányos folyamatokat.
Magyar Péter, a módosítást kezdeményező politikus július 4-én nyújtotta be a javaslatot, amelyben az áll, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, mivel „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak” az Országgyűlésnek, hogy helyreállítsák az alkotmányos demokráciát. Az új köztársasági elnököt a parlament választaná meg az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt éves időtartamra.
Sulyok azonban már a módosítás bejelentésekor kifejtette aggályait, miszerint nem jogállami keretek között történik a köztársasági elnök leváltása. Rámutatott, hogy Európában egyedülálló az a helyzet, amelyben egy hivatalban lévő elnököt politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák figyelmen kívül hagyásával távolítanak el. Sulyok hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen hatóság, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, de csak konkrét, törvényi sérelmek vagy bűncselekmények miatt.
A köztársasági elnöki intézmény stabil alkotmányos keretek között működött egészen eddig, és Sulyok szerint a tizenhetedik módosítás ezen a rendjén törést jelent. Az új elnök, aki az előzőleg jogállamisággal ellentétes eszközökkel leváltott köztársasági elnök utódja lesz, így a hatalom jelöltjeként léphet hivatalba, ami jogi aggályokat vet fel.
A módosítás következményeként nemcsak a köztársasági elnöki intézmény, hanem minden független hatalmi ág is sérül, hiszen precedent teremt, hogy bármely független szerv vezetőjét az Országgyűlés egyedi döntése alapján elmozdíthatják. Sulyok megfogalmazása szerint ez a hatalomkoncentrációhoz vezet, amely aláássa a jogállamiságot és az alkotmányos demokráciát.
Izgalmas politikai környezet alakult ki a módosítás kapcsán, hiszen a Fidesz július 6-án demonstrációt szervezett az Alaptörvény módosítása ellen, melyen Áder János is felszólalt. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet az alkotmányos normák tiszteletére és a demokrácia védelmére.
