Sulyok elnöki határozata az alaptörvény-módosításról
Sulyok Tamás köztársasági elnök határozatot adott ki, melyben kifejezi tiltakozását az alaptörvény-módosítással szemben. A határozat, amely a Sándor-palota hivatalos honlapján jelent meg, egyértelműbb és szigorúbb megfogalmazásokat tartalmaz, mint a videóüzenet, amelyben ugyancsak kritikát fogalmazott meg a módosítással kapcsolatban. Sulyok a módosítás bizonyos elemeit, mint az Alkotmánybíróság hatásköreinek kibővítését pozitívumként említette, megjegyezve, hogy ezek a jogkörök a Fidesz kormányzása alatt korlátozottak voltak.
A jogállamiság sérülése és a politikai környezet
A jogi és politikai környezetet érzékelve Sulyok hangsúlyozta, hogy számos aspektus sérti a jogállamiság és a demokrácia alapelveit. Kiemelte a cikluskorlátozást és a közjogi tisztviselők eltávolításának lehetőségét, amelyeket személyre szabottnak tart. Ezen kívül Sulyok megfogalmazta aggodalmát a közbeszéd erőszakos eltolódásáról, amely az országgyűlési képviselők és közjogi tisztviselők méltóságát fenyegeti. Szerinte ez a verbális abúzus elnyomja a politikai sokszínűséget és a demokratikus diskurzust.
Válasz a társadalom reakciójára
Sulyok említette, hogy a társadalom jelentős része valószínűleg elfogadja ezeket a hatásokat, és tiszteletben tartja az ilyen érzéseket. Ugyanakkor azt is észlelte, hogy sokakban félelmet kelt egy olyan hatalomfelfogás, amely a tizennyolcadik alaptörvény-módosítással foglalkozik. Érdekes módon a legnagyobb ellenállás paradox módon azoktól érkezik, akik hosszú éveken át gyakorolták ezt a hatalmat.
Határozat és jogi lépések
A határozat végén Sulyok kijelentette, hogy a jogi keretek között és a kötelezettségeinek megfelelően írta alá a módosítást, azonban súlyos fenntartásokkal él. Sulyok megemlítette, hogy mivel az alaptörvény módosítása során az ő mozgástere szűk, nem tudja visszaküldeni a parlamentnek a javaslatot, az Alkotmánybírósághoz pedig akkor fordulhat, ha az eljárási követelményeket nem teljesítik, ami a mostani esetben nem áll fenn.
Az Alkotmánybíróság reakciója
Sulyok előzetesen próbálkozott az Alkotmánybíróságnál, hogy átértékeltesse, mi minősül alaptörvény-módosításnak. Amennyiben sikerült volna, ez növelte volna hatásköreit, ám a testület napirendre se vette beadványát, mivel heten kizáratták magukat az ügyből, és így nem volt elegendő létszám a tárgyaláshoz.
Jövőbeli lépések és közzététel
A határozatot a köztársasági elnök aláírta, ezzel eleget téve alaptörvényi kötelezettségeinek, ám a döntésének súlyos tartalmi ellenérvei is megjelentek. Az elnöki határozat végül nyilvánosságra kerül a Magyar Közlönyben, jelenlegi állampolgári jogainak védelmében.
