Diszkrimináció a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen: A Meleg Témák Melletti Kiállás Ára
Bognár Bulcsu, aki 18 éve tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, júniusban szembesült azzal a helyzettel, hogy távoznia kell. Az intézmény vezetése a nemzetközi versenyképesség érdekében hozta meg ezt a döntést, amely a kezdetektől fogva furcsán hangzott, hiszen az álláspont szerint a hozzá hasonló oktatók alacsony jövedelme miatt kellett spórolni. A bíróság azonban kimondta, hogy ez az érvelés hamis volt; valójában azért rúgták ki Bognárt, mert egy tanulmányában azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a vallásos és nem vallásos emberek a melegekhez. E téma a katolikus egyetem vezetése szerint nem fért össze az intézmény szellemiségével.
Az ügy kapcsán nem csupán Bognár, hanem más oktatók is hasonló nehézségekkel szembesültek; az egyetem különböző LMBTQ-témák kutatásáért etikai eljárás alá vont három pszichológust, akik éppen azt merészeltek kutatni, hogy a „nemi irányultság” mennyire fontos a tudományos diskurzusban. Az egyetemé vezetője, Birher Nándor dékán, nyilvánosan jelezte a hatalmi állásukat őrző kollégák irányába, hogy kötelezik őket az egyházi katekizmus ismereteire, amely során videók is készülnek a leckékről.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete diszkriminatív mintázatról beszél, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen belül alakult ki. Az ügy hátterében nemcsak az oktatási és tudományos szabadság korlátozása húzódik meg, hanem az egyetemi hierarchia olyan irányítása, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia védelmezett.
Podcastunk vendége Bognár Bulcsu mellett Zsila Ágnes pszichológus, aki a meleg jogokkal kapcsolatos kutatói tevékenysége miatt felmondott, és arról beszéltek, hogyan élik meg a diszkriminációt és az LMBTQ-témákkal kapcsolatos irtózást. Bognár megerősítette, hogy a politikai befolyás a felsőoktatásban mind nagyobb mértékben van jelen Magyarországon, ami a tanárok és kutatók közötti viszonyokat is megnehezíti.
Zsila Ágnes elmondta, hogy az hozta el a távozását, hogy a kollégái és a vezetés részéről tapasztalt sorozatos diszkrimináció, továbbá a csend és a félelem légköre azt sugallta, hogy az intézet nem a szakmai szolidaritásra, hanem a hallgatásra és a megalkuvásra épít. “Azt látom, hogy a kollégák viselkedése és hallgatásuk azt a diszkrét jóváhagyást tükrözi, amely a társunk segítségkérését negligálja” – tette hozzá.
A podcast során olyan kérdések merültek fel, mint: Miért tekintik etikátlan cselekedetnek, ha az oktatók azt hangoztatják, hogy minden szeretetre épülő kapcsolat egyenjogú? Miért fontos a katolikus egyetemen is foglalkozni LMBTQ-témákkal? Hogyan próbálnak példát statuálni a nem kívánatos kutatók ellen, és ki áll az egyetem konzervatív fordulata mögött? Miben áll a diszkriminatív mintázat, amelyet a bíróság is megállapított?
