MEGVEZETTE A TISZA PROGRAMÍRÓIT A KSH AZ INFLÁCIÓS ADATOKKAL
2026. február 9-én, Balogh Boglárka írásában feltárul, hogy a Tisza Párt választási programja szerint a tejföl ára a 2010 óta eltelt időszakban 15-szörösére emelkedett, míg a WC-papír 20-szor, a fűszerpaprika pedig 24-szer drágult. A statisztikák első ránézésre drámai képet festenek, ám részletesebb elemzés után kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak összehasonlítása torz képet ad a valóságról.
Február 7-én a Tisza Párt bemutatta 240 oldalas választási programját, amely a „működő és emberséges Magyarország alapjai” címet viseli. A program kiemeli, hogy a 2010 óta közel 100%-os infláció valójában nem fedi a tényeket, mivel az alapvető élelmiszerek árának alakulása bonyolultabb képet mutat.
A választási program hivatkozik egy 15 tételből álló táblázatra, amely a 2010 és 2024 közötti termékárakat bontja le. A tejföl esetében például a kilogramm ára 124 forintról 1 930 forintra ugrott, ami valóban 15-szörös drágulást mutat, de a KSH adatai szerint nem a megfelelő mennyiségek összehasonlítása történt, ami torzítja az eredményeket.
A KSH táblázatai, melyek a hivatal adatait tartalmazzák, az adott évekre vonatkozó nyers átlagárakat tüntetik fel, anélkül, hogy figyelembe vennék az eltérő kiszereléseket. Például a tejföl esetében 2010-ben egy kisebb kiszerelés ára szerepelt, míg 2024-re már egy kilogrammra vonatkozik az ár, ami jelentős eltéréseket eredményez az inflációs számításokban.
A Tisza Párt programja a tejföl áremelkedését és más termékek drágulását, mint például a fűszerpaprika esetét, a KSH módszertani váltásaival magyarázza. A tejföl árának emelkedése lényegében annak tükröződése, hogy a KSH 2023-ban különböző kiszerelésben kezdte el nyújtani az adatokat. Az inflációsatás többszörös, és a 2010 és 2024 közötti időszakokból származó adatok nem hasonlíthatók össze megbízhatóan.
A WC-papírral kapcsolatosan is hasonló problémák merülnek fel. A KSH kezdetben a kétrétegű WC-papír árát rögzítette 2010-ben, majd 2011-től váltott a háromrétegű és a nagyobb kiszerelésű termékekre, így az adatok jelentősen eltérnek az inflációs számításokban.
A folyamat során az egészségügyi papír és az akácméz, valamint a csemegekukorica-konzerv ára is módosult a kiszereléseknek köszönhetően. Ezen összefüggések figyelembevételével a Tisza Párt programja által közölt statisztikák nem adnak egyértelmű képet a valós növekedésről.
Összefoglalva, a KSH adatai és a Tisza Párt táblázata közötti ellentétek rávilágítanak a statisztikai módszertan fontosságára. Bár az infláció ténye vitathatatlan, a számok mögötti részletek értelmezése elengedhetetlen a valódi képet alakító valóság megértéséhez.
