Kétmilliárd eurós drónvédelmi rendszer kiépítése Lengyelországban
Lengyelország kormánya bejelentette, hogy két éven belül, kétmilliárd euró befektetésével egy új drónok ellen védelmi rendszert fejleszt ki az ország keleti határain. Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes a Guardiannek adott interjújában elmondta, hogy a döntést az indokolja, hogy a közelmúltban többször orosz pilóta nélküli harci eszközök hatoltak be a lengyel légterébe.
A projekt jelentős részét az EU SAFE védelmi hitelprogramja finanszírozza, és az új légvédelmi rendszer többrétegű lesz, amely géppuskákat, ágyúkat, rakétákat és drónzavaró eszközöket egyaránt tartalmaz majd. Az Oroszország által végrehajtott drónbetörések tapsztalata nyomán Lengyelország kénytelen lépéseket tenni a légterének megóvása érdekében.
Idén szeptemberben több orosz drón repült be a lengyel légtérbe, számos esetben pedig a hatóságok fel kellett, hogy riaszszák a vadászgépeket a drónok leszerelésére. Noha a legtöbb drónt sikerült megsemmisíteni, a helyzet komolyan felvetette a légiközlekedési biztonság kérdését, több repülőtér zárását is eredményezte, és az esetek egyikében egy lakóház is megsérült a rázuhanó törmelékek miatt. Radosław Sikorski külügyminiszter figyelmeztetett, hogy az oroszok ezzel a teszteléssel próbálják felmérni Lengyelország reakcióit.
A lengyel kormány védelmi kiadásait a GDP 4,7 százalékára emelte, ezáltal a legmagasabb arányt éri el az Európai Unióban. A drónvédelmi rendszer kiépítése mellett a Lenyelország szárazföldi határait is megerősíti, különös figyelmet fordítva Belaruszra és Kalinyingrádra a Keleti Pajzs program keretein belül.
Tomczyk a Guardiannek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy amíg Ukrajna harcol Oroszország ellen, illetve feltartóztatja azt, addig Európát nem fenyegeti közvetlenül a hagyományos hadviselés. Ugyanakkor kijelentette, hogy ha Moszkva győz, a Kreml figyelme Európa felé fordulhat. Ezért felmerül a kérdés, hogy nem csupán a költségek mértékéről, hanem a határidők betartásáról is szó van, mert késlekedés esetén Lengyelország drágább megoldásokra kényszerülhet, mint ahogy azt Ukrajna is tapasztalja, ahol a GDP-jük 40 százalékát háborús kiadásokra kell fordítaniuk.
