Uniós Források és Jogsérelem: Kötelező Reformok
Az uniós források megszerzésének sürgető szükségessége új jogalkotási lépéseket követel meg a magyar kormánytól. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági miniszter közösen tartott sajtóeseményén hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottság által meghatározott követelmények, amelyeket a 27 szupermérföldkő és a kondicionalitási eljárás tartalmaz, egyértelműen előírják a szükséges reformokat. A kormány célja, hogy navigálja a bonyolult helyzetet, amelyet a belpolitikai félreértések és szándékos dezinformációk jellemeznek.
Átalakítások a Vagyonnyilatkozatok Rendszerében
A vagyonnyilatkozatok átalakítása egy sürgető feladat, amelynek keretében a nyilatkozatok részletesebbé válnak. Az Integritás Hatóság új jogköröket kap, amelyek lehetővé teszik, hogy betekintsen a nyilvántartásokba, és ellenőrizze az adatokat. Amennyiben eltéréseket talál, például ha egy politikus elfelejtett nyilatkozni egy vadászkastélyról, úgy első lépésként megkeresik őt. Ha viszont bűncselekmény gyanúja merül fel, büntetőeljárás kezdeményezhető. A jövőben a törvények módosítása szükséges, így új büntetőjogi tényállás jön létre, amely akár két év szabadságvesztést is vonhat maga után.
Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok Átalakítása
Az uniós elvárásoknak megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartása a jelenlegi formában már nem lehetséges. A magyar kormány vállalta, hogy kétlépcsős átalakítást hajt végre: az alapítványok nem felsőoktatási részlegének átalakítása augusztus 31-ig, míg a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében a következő tanévtől, 2027. szeptember 1-jétől valósul meg. A Magyar Kultúráért Alapítvány is a nem felsőoktatási alapítványok közé tartozik, így érinti az átalakítást.
Közbeszerzések és Átláthatóság
A közbeszerzési eljárások tekintetében is várhatóak változások az átláthatóság növelése érdekében. Az Integritás Hatóság többletjogköröket kap, és a magántőkealapok átláthatóságát érintő jogszabály-módosítások augusztus 31-ig várhatóak.
Uniós Támogatások: 16,4 Milliárd Euró
A legfrissebb megállapodás keretében Magyarország összesen 16,4 milliárd euró uniós forrással gazdálkodhat. Ebből 2,4 milliárd euró a kohéziós forrásokból származik, miután a múltban 1-1 milliárd eurót elveszítettek. Az összeg 2,2 milliárd eurója a felsőoktatás fejlesztésére lett volna felhasználható, de ezt korábban zárolták. A forrásokból 4,2 milliárd euró szociális, környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési célokra lesz rendelkezésre álló.
Határidők: Augusztus 31.
A legnagyobb sürgetés a helyreállítási alap (RRF) forrásainak felhasználásából adódik, ahol augusztus 31-én véglegesen el kell költeni a forrásokat. A korábban az RRF által előirányzott projektek listáját a kormány hamarosan véglegesíti, emelve a várható költségvetési mozgásteret az ország számára.
Fenntarthatóság és Fejlesztések a Lakhatási Válság Megoldására
A kormány tervei szerint 1,5 milliárd eurót szánnak a lakhatási válság orvoslására, beleértve kollégiumi férőhelyek és bérlakások építését. A program célja 3-5 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztés ösztönzése, amely 20%-os támogatással számol, míg a fennmaradó 80%-ot magántőke biztosítja.
Adósságcsökkentési Célok 2027-ig
Kármán András pénzügyminiszter kifejtette, hogy az uniós források hazahozatala adhat lehetőséget a költségvetési hiány csökkentésére. A jövőbeli lépések között szerepel a társasági adó kedvezményeinek felülvizsgálata és a bizalmi vagyonkezelés intézményének reformja is, a kormány célja a költségvetés átláthatóságának növelése a jóváhagyási jogkörök szigorításával és új kiadási kategóriák bevezetésével.
