Az Európai Unió Bírósága és a jogállamiság megőrzése
Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tartott előadást, amelyben kíméletlen egyértelműséggel mutatott rá az uniós jog integráló szerepére és a tagállami bíróságok nélkülözhetetlen együttműködésére. Az előadás olyan jogi alapvetéseket tárt fel, amelyek tiszteletben tartása nélkülözhetetlen az uniós egység fenntartásához. A magyar joggyakorlat jelenlegi iránya azonban több ponton élesen szembehelyezkedik ezekkel az elvekkel, veszélybe sodorva a rendszer működésének alapvető pilléreit.
Egy zseniális konstrukció: a jog, amely egységesít
Lenaerts hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bírósági rendszere olyan szoros együttműködést követel, amely túlmutat a tagállami szuverenitás hagyományos értelmezésén. A belga főbíró szerint a tagállami bíróságok kötelessége részt venni ebben a rendszerben, például az előzetes döntéshozatali mechanizmus révén, amely lehetővé teszi az uniós jog helyes értelmezését. Az olyan klasszikus ügyek, mint a *Van Gend en Loos* ítélet, világossá tették: az uniós jog nem puszta retorikai eszköz, hanem közvetlenül érvényesíthető szabályrendszer, amely egyéneket és vállalkozásokat is felruház jogokkal.
Jogok közvetlen hatálya: visszafordíthatatlan integráció
A *Van Gend en Loos*-ügy demonstrálta, hogy az uniós jog képes közvetlenül hatályosulni minden tagállami rendszerben, akár a nemzeti jogszabályok ellentétére is fittyet hányva. Ennek a régi, de annál jelentősebb döntésnek máig húzódó hatásait példázza a Costa kontra ENEL-ügy is, amely megállapította az uniós jog elsőbbségét a tagállami szerint hozott rendelkezésekkel szemben. Ez nem kényelmi megoldás, hanem az EU létezésének egyik sarokköve, amely a közös szabályok betartásának szigorú követelményét írja elő. A magyar jogrendszer bizonyos esetei, például a Torubarov-ügy maga is baljós figyelmeztetést jelentett: a tagállamok önkénye nem írhatja felül az európai közösségi értékeket, ha jogállamiságra kívánnak hivatkozni.
A bírói függetlenség mint az igazságügyi rendszer alapja
Lenaerts előadásának központi üzenete a bírósági függetlenség biztosításának fontossága volt. Az olyan ügyek, mint a *Portugál Bírák*-ként ismert döntés, világossá teszik, hogy a bírák függetlenek kell maradjanak minden politikai nyomástól, hiszen ez az előfeltétele az uniós jog érvényesülésének. A magyar igazságszolgáltatásban tapasztalható hatalmi beavatkozások és bíróságokat érintő szabályozások nemcsak megkérdőjelezik ezt az alapelvet, de veszélybe sodorják a tagállami jogrendszer és az uniós értékek szimbiózisát is.
A magyar bíróságok és az EU Bírósága
Bár Lenaerts nem tett közvetlen megjegyzést a magyar Alkotmánybíróság és Kúria helyzetére, élesen kirajzolódott az előadás során, hogy a magyar jogrendszer elmaradása és az előzetes döntéshozatalokat körülvevő akadályok komoly elégedetlenséget váltottak ki az uniós bíróság elnökéből. Vasvári Csaba bíró esete egy olyan jellemző probléma, amely nem csupán magyar viszonylatban, de európai szinten is aggasztó precedenst teremtett. Ha a nemzeti bíróságok nem hajlandók az uniós jog által biztosított jogorvoslati lehetőségek igénybevételére, az súlyosan akadályozhatja az integrációt.
Lenaerts figyelmeztetése: nincs helye a hallgatásnak
Lenaerts világossá tette, hogy az uniós jog nem egy választási lehetőség, hanem kötelezettség, amely különösen fontos abban a jelenlegi politikai klímában, ahol egyes tagállamok a jogállamiság fogalmát megpróbálják kiüresíteni. Az EU Bíróságának elnöke hangsúlyozta a párbeszéd rendszerének nélkülözhetetlenségét, kiemelve, hogy a jogi együttműködés nemcsak technikai procedúra, hanem az uniós tagállamok közötti békéhez és prosperitáshoz vezető egyetlen út.
Forrás: qubit.hu/2025/05/09/europat-a-birosagok-epitik-ha-hagyjak-nekik
