A Kékkör című dokumentumfilm cenzúrázása: Esztétikai kritikák, giccs és emlékezetpolitika
Január 10-én bemutatták a várva várt Kékkör című dokumentumfilm-sorozatot, eredetileg 2024 őszére tervezett premiert. A sorozat középpontjában Simonyi Balázs ultrafutó áll, aki az Írottkőtől Hollóházáig haladva teljesítette a nemzeti kék túra 1173 kilométeres távját. A koncepció lényege, hogy a néző Balázs narrációján keresztül tapasztalja meg a túrát, bepillantást nyerve a természet és a kultúra világába.
A Nemzeti Filmiroda (NFI) a projekt iránti bizalmát 101 millió forintos támogatással fejezte ki. Azonban a forgatás során számos tartalmi változást eszközöltek, köztük olyan részletek cenzúráját is, amelyek a futó gondolatait és egy templomi orgonajátékot érintettek. Simonyi Balázs és a producer, Józsa László egy interjúban meséltek a cenzúrázott részekről, ahol Simonyi említette, hogy már az első vágat leadása előtt összeállított egy listát, amiről sejtette, hogy eltávolítják. „Öt bejött” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy bármilyen beavatkozás a kreatív folyamatba abszurdnak tartja, hiszen az NFI nem megrendelő, hanem támogató szerepet kellene, hogy betöltsön.
Kiemelte, hogy az alábbiak nem férték bele a filmbe:
- „Balázs erős esztétikai kritikát mondott egy giccses Mária-kegyhelyre – ez nem fért bele az NFI-nek”;
- Egy másik esetben a futó a trianoni emlékművek számát hasonlította össze az EU-sokéval, s megjegyezte, hogy talán inkább az összetartozást kellene ünnepelni, nem a szakadást;
- De az sem fért bele, amikor egy templomban valaki orgonán eljátszotta az Emanuelle főcímdala dallamát.
Továbbá, a bemutatkozó tévécsatorna kérésére is eltávolítottak olyan tartalmakat, hogy a sorozat ne kapjon 16-os karikát, ezáltal a kreatív szabadság tovább csökkent.
Forrás: 444.hu/2026/01/12/eros-esztetikai-kritikat-mondott-egy-giccses-maria-kegyhelyre-ez-nem-fert-bele
