Jogállamisági Jelentés Magyarországon
Az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, mely 2025. július 8-án került publikálásra, világosan megmutatja, hogy Magyarországon a korábban azonosított problémák terén nem történt előrelépés. A dokumentum több kulcsterületet is kiemel, köztük a bírói függetlenséget, a korrupcióellenes intézkedéseket, valamint a média és a demokrácia helyzetét.
Bírói Függetlenség Alapvető Kérdései
A jelentés hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly problémát jelent. Az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) nem volt lehetősége a bírák kinevezésére vonatkozó jogszabály-módosítások konzultációjára, holott ez elvárás lenne. Ezt figyelmen kívül hagyva, a kormány megszavazta a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvényt, melynek tartalmával az OBT nem értett egyet. Az alsóbb bíróságok ügyelosztásának átláthatósága nem javult, miközben a Kúrián javulás tapasztalható.
Egyébként is aggasztó, hogy a bírák nyomás alá kerülnek az intézmény keretein belül, különösen a bírói függetlenséggel kapcsolatos témáknál. A Kúria elnöke, Varga Zs. András, nyilvánosan kérdőjelezi meg az OBT tagjainak legitimitását, ezzel támadva azokat a bírákat, akik ellenállnak a bírói függetlenséget csorbító kormányzati lépéseknek. Ráadásul a bírák ellen irányuló lejáratókampányok is egyre gyakoribbak.
Korrupcióellenes Eseteink
A kormány által bevezetett korrupcióellenes intézkedések, a Bizottság nyomására, némi javulást mutatnak a közbeszerzések terén, azonban a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában nem mutatkozik előrelépés. A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága továbbra is fennáll, és a képviselők vagyonbevallásának ellenőrzésére sincsenek megfelelő szabályozások.
Az Integritás Hatóság (IH), bár önálló, jogkörei meglehetősen korlátozottak, hatékonyan végezni a feladatait. Az IH elnöke, Bíró Ferenc Pál, ellen büntetőeljárás indult, és az IH irodájában házkutatásra is sor került. Az akadályozott együttműködés a kormány különböző szervei között tovább nehezíti az IH munkáját.
Média és Szabadság
A médiapluralizmus helyzete továbbra is aggasztó. A kormány nem hajt végre semmilyen intézkedést az állami reklámköltések szabályozására, így a közmédia is a kormány ellenőrzése alatt áll. A Médiahatóság tagjai jellemzően a kormánypárt javaslatára kerülnek kiválasztásra, így a döntéshozatal átláthatósága és a függetlenség kérdései továbbra is problémásak.
Az újságírók munkáját számos nehézség nehezíti, az információhoz való hozzáférés csökkent, és a közérdekből nyilvános adatok köre is szűkült. Miközben fizikai erőszak nem érte őket, a lejárató kampányok és egyéb nyomásgyakorlás továbbra is folytatódik.
Demokrácia és Jogbiztonság
A kormány a vészhelyzeti jogköröket gyakran és széles körben alkalmazza, ezzel aláásva a jogbiztonságot. A törvényalkotás folyamata sem mentes a problémáktól, hiszen fontos jogszabály-tervezeteket nyújtanak be, anélkül, hogy lehetőség lenne azok nyilvános vitájára. Ezen kívül a külföldi vállalatokat hátrányos szabályozások garmadája sújtja, melyek a versenyképességüket csökkentik.
A civil szervezetek is gyakran állnak a kormány támadásai kereszttüzében; a jövőbeni szuverenitásvédelmi törvény pedig tovább korlátozná a kormány által kockázatosnak minősített szervezetek működését.
Forrás: 444.hu/2025/07/08/az-ujabb-jogallamisagi-jelentes-is-sulyos-problemakat-talalt-magyarorszagon
