Külföldi munkavállalás és statisztikai eltérések a közelmúltban
Az utóbbi hónapokban jelentős érdeklődés övezi a külföldön dolgozó magyarok számának növekedését. Az augusztus 16-án közzétett adatok szerint Hortay Olivér, a Fidesz-frakció frissen megválasztott képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint a 15-64 éves magyar munkavállalók körében a második negyedévben a külföldi telephelyekre elhelyezkedők száma jelentős emelkedést mutatott. Hortay említése szerint ez a szám közel 5%-kal nőtt, míg a férfiak esetében a növekedés meghaladta a 10%-ot, amit ő „kiugró emelkedésként” értékelt.
Szakács István, szintén a Fidesz politikusa, a választások óta közel 50 ezer magyar kivándorlásáról adott tájékoztatást, amelyet a Mandiner is átvenni látszott, ám ez a szám pontos forrással nem rendelkezett. A Lakmusz által végzett tényellenőrzés szerint a Mandiner és Szakács István információs köre félrevezetett terjedett el, hiszen Hortay Olivér eredeti posztjában elsőként a teljes népességre vonatkozóan említette a 10%-os emelkedést, amire később módosított.
A valós számok és a tények tükrében
Hortay pontosította a számokat, azonban a kifejezés, miszerint a külföldön dolgozók számának emelkedése kiugrónak tekinthető, alaposan megkérdőjelezhető, figyelembe véve, hogy a KSH által kimutatott 5%-os növekedés az elmúlt évek kontextusában nem számít példátlannak. Az elmúlt negyedévekben kismértékű emelkedések is jellemzőek voltak, ahol sokkal számottevőbb növekedés volt megfigyelhető.
Hortay Facebook-bejegyzése alapján a friss statisztikák a 15-64 éves munkavállalók körében 117,6 ezerről 123,1 ezerre nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma, ami mindössze 5,5 ezer fővel, azaz körülbelül 4,7%-kal növekedett. A férfi munkavállalóknál 83,7 ezerről 92,4 ezerre nőtt a szám, ami 10,4%-os emelkedést jelent. Ezzel szemben a nők esetében csökkenés figyelhető meg: 33,8 ezerről 30,7 ezerre csökkent a külföldi telephelyen dolgozó nők száma, így a valós összesített növekedés körülbelül 5%-ra adható meg.
Az emelkedés mögött rejlő trendek
Az adatokat vizsgálva világossá válik, hogy a mostani emelkedés nem számottevően különbözik a korábbi negyedévekhez viszonyítva. A KSH által 2009 óta elérhető adatsorok szerint az elmúlt évtizedben a külföldi telephelyen dolgozók száma körülbelül egyharmadában a mostaninál nagyobb százalékos növekedést tapasztaltak. Valójában 21 alkalommal mérték a külföldön dolgozók számának növekedését, amely meghaladta a jelenlegi 4,7%-ot.
Az abszolút számok tekintetében is fellelhetők olyan negyedéves változások, amikor a külföldi telephelyen dolgozók száma lényegesen nagyobb mértékben nőtt, például a legnagyobb növekedés 2011 első és második negyedéve között történt, amikor az emelkedés jelentőségét 18,6%-ra pozicionálták. Ugyancsak kiemelendő az a tény, hogy a frekventált növekedés szempontjából a legutolsó negyedéves változás is duplája volt a mostani statisztikai adatnak.
A külföldi telephelyeken dolgozókról
Szakács István kijelentésével ellentétben, mely szerint „cirka 50 ezer ember” hagyta el Magyarországot, fontos megjegyezni, hogy a „külföldi telephelyen dolgozó” kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az emberek véglegesen elhagyták az országot. A KSH által végzett munkaerő-felmérés értelmében azok, akik külföldön dolgoznak, de magyarországi háztartás tagjai, szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Ide sorolhatók például azok, akik külföldön ingáznak, de rendszeresen hazatérnek Magyarországra.
Összességében a felesleges pánik keltés helyett a statisztikai adatok korrekt értelmezése és bemutatása lenne a helyes irány.
