állam és a politikai párt, különösen a Fidesz által. A központi költségvetésből finanszírozott események a kormányoldal érdek-érvényesítő szerepét fedik fel, hiszen senkinek nem kell elszámolnia a közpénz áramlását. Az elvileg független intézmények, melyeknek feladata lenne a kormányzat ellenőrzése, szintén a kormánypárt érdekeit szolgálják, így Magyarország állami struktúrája messze nem semleges, és kimondottan a politikai versenyt torzítja.
A képviseleti demokrácia alapelvei között szerepel, hogy az államnak semlegesnek kell lennie a politikai pártok versenyében, ezáltal biztosítva, hogy a választók egyenlő feltételek mellett választhassanak a különböző politikai irányzatok között. A kormány, amely a parlamenti választások során győztes párt irányítása alatt áll, nem élhet vissza hatalmával, hogy saját politikai érdekeit érvényesítse a választások során. Tudomásul kell venni, hogy a kormányzó párt(ok) politikai programjának végrehajtásakor sem tehetnek különbséget a pártok között, azaz az állami erőforrásokat nem használhatják fel annak érdekében, hogy az egyes politikai szereplők számára előnyöket biztosítsanak.
A demokrácia egyik alapköve, hogy nem egyetlen párt monopolizálja a hatalmat, hanem szabad versenyt biztosít minden politikai irányzat számára, így a győztesek a kormányt alakítják, míg a vesztesek a törvényhozás keretein belül vehetnek részt az állam működtetésében. Mindazonáltal a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége miatt az állam és a kormányzati struktúra összefonódása már szinte teljes, és az állami intézmények is a kormánytöbbség befolyása alá kerültek.
A kormány eszközrendszere nem csupán saját hatalmának biztosítására korlátozódik, hanem kiterjed az állami apparátus használatára is, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely kizárólag a kormányt kritizáló szervezeteket és médiát célozza meg. Ezen kívül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyakorlata is egyoldalúan a kormánypárti média érdekében működik, aminek következményeként a közvélemény informáltsága torzul, és az állami média elfogultsága is nyilvánvaló.
A jogállamiság védelmében elvárható, hogy a kormány lemondjon a politikai versenybe való beavatkozásról, és betartsa az állam semlegességére vonatkozó alapelvet. Az Alaptörvényben vagy más jogszabályokban nincsenek egyértelműen rögzítve azok a követelmények, amelyek a politikai pártok versenyében való állami semlegességet előírnák, de a különböző jogszabályok világos utalásai azt sugallják, hogy az államnak tiszteletben kell tartania a pártok közötti versenyt.
Az államnak nem csak a választások idején kellene semlegesnek lennie, hanem folyamatosan, hiszen a közpénz központosítja a politikai hatalmat, amely az állami intézményekkel való visszaélést teremthet. A választási eljárási törvények értelmében a választási kampányidőszak 50 nappal a választások előtt kezdődik, de Magyarországon rendszerint folyamatos politikai kampány figyelhető meg. Ez az állandó kampányhelyzet, amelyben a Fidesz kormány is részt vesz, lehetővé teszi a közpénzek felhasználását, hogy a hatalom megtartását célzó, folyamatos propagandakampányokra költsenek, így a Fidesz fokozottan próbálja a választási sikereit biztosítani.
Orbán Viktor miniszterelnök több beszédében már a választási kampány kezdetén figyelmeztette a kormány kritikáira a civil szervezeteket és a politikai ellenfeleit. Ezek a nyilatkozatok és jogalkotás egyértelműen a kormányhoz és a kormánypárthoz hű hangok elnémítására, valamint a politikai ellenfelek eltávolítására irányulnak. A kormány és a kormánypártok túl gyakran élik meg politikai tevékenységüket állami feladatokként, miközben nemcsak a jogalkotás, hanem a költségvetés és a közpénz felhasználása is gyakran a párt érdekeinek előnyben részesítésére irányul.
A jogi lehetőségek, amelyek a fentiekkel szemben merülhetnek fel, sajnálatos módon ritkán kerülnek érvényesítésre, hiszen az állami szervek gyakran nem gyakorolják kellőképpen azok függetlenségüket, és nem végeznek alapos vizsgálatokat a kormányzati intézkedések jogszerűségéről. Mindez lehetővé teszi, hogy a kormánypártok támogassák a saját politikai céljaikat, miközben a független intézmények zömmel passzívan szemlélik a kormányzati tevékenységet.
A közvéleménynek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen hatással van az állam és a kormányzó párt összefonódása a politikai verseny tisztességére, és követelnie kell a valódi demokratikus versenyt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok közötti küzdelem egészséges keretek között zajlódhasson.
Forrás: helsinkifigyelo.444.hu/2025/11/26/allam-kormany-part-ok-dontik-el
