A TISZA álláspontja Ursula von der Leyen bizalmatlansági indítványával kapcsolatban
2026. január 22-én az Európai Parlament szavazása kezdődött Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen indított bizalmatlansági indítványról. Ez már a negyedik ilyen javaslat, ami egy éven belül napirendre került. A TISZA képviselete, Magyar Péter bejelentette, hogy a párt nem vesz részt a szavazáson, amelyet okafogyottnak tartanak, különösen a Mercosur egyezmény melletti legutóbbi győzelem után.
Konfliktus az Európai Néppárttal
Magyar Péter posztjában hangsúlyozta, hogy a TISZA távolmaradása konfliktust jelent a Néppárt képviselőivel. A TISZA korábban már több ügyben is eltért a Néppárt álláspontjától, például migráció, háborús helyzetek és az uniós költségvetés terén. Ha a távolmaradásuk következményeként büntetést kapnak, azt elviselik, mivel emlékeztetett arra, hogy a TISZA nem csupán „szavazógombok” gyűjteménye, hanem önálló politikai entitás.
A Fidesz reakciója
A Fidesz azonnal reagált a TISZA döntésére, kijelentve, hogy felháborító, hogy a párt nem szavazott von der Leyen ellen, és ezzel az őt támogató gazdák sorsáról is lemondott. Magyar Péter azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor a magyar gazdák védelméről volt szó az Európai Parlamentben, a fideszes EP-képviselők által benyújtott javaslat elbukott, míg a TISZA szavazatai segítettek megakadályozni a Mercosur egyezmény hatályba lépését.
A bizalmatlansági indítvány részletei
A bizalmatlansági indítványt a Fidesz nemzetközi politikai szövetsége, a Patrióták terjesztette elő, ám a viták gyorsan érdektelenségbe fulladtak, és az indítvány támogatói sem jelentek meg a Parlamentben. A Politico beszámolója szerint a felszólalók arra figyelmeztettek, hogy a Mercosur egyezmény révén a dél-amerikai országok tisztességtelen versenyelőnybe kerülnek az európai gazdákkal szemben, mivel az európai mezőgazdasági előírások sokkal szigorúbbak.
A Mercosur egyezmény hatása és a tagállamok álláspontja
A Mercosur, amely a Dél-amerikai Közös Piacot jelenti, támogatói a megállapodásban lehetőséget látnak arra, hogy az európai vállalkozások új piacokhoz jussanak. Ugyanakkor, több uniós tagország, köztük Lengyelország, Írország, Franciaország és Magyarország, hangot adott a helyi gazdálkodók aggodalmainak, akik attól tartanak, hogy a megállapodás következményeként pénzügyi csődöt szenvedhetnek el a fokozódó verseny miatt.
Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás állása
Január elején az uniós tagállamok minősített többséggel jóváhagyták az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Az EP-képviselők a közelmúltban 334 igen, 324 nem és 11 tartózkodó szavazattal kérték fel az Európai Unió Bíróságát, hogy vizsgálja meg a megállapodás jogi megfelelőségét az uniós alapszerződésekkel. A TISZA és a Fidesz is igennel szavazott, ami azt jelenti, hogy a megállapodás véglegesítése bizonytalan, amíg a bíróság állásfoglalása meg nem érkezik, ami 18-24 hónapot is igénybe vehet.
