Nagy Egyetértés az Ügynökakták Megnyitásának Előkészítéséről a Parlamentben
Az Országházban rendkívüli ülést tartottak, amely már a negyedik volt az újonnan megalakult kormány alatt. Forsthoffer Ágnes házelnök pozitív hozzáállásával biztatta a képviselőket a munkájukhoz, bár az ülés várhatóan rövidebbre sikerült, mivel Magyar Péter miniszterelnök éppen nem tartózkodott az országban.
Napirend előtt Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a „Stop önkény” címmel kezdte meg felszólalását, melyben az alaptörvény módosításaira irányította a figyelmet. Kifejtette, hogy az elmúlt két hónapban körvonalazódó lépések valódi aggodalmakat vetnek fel, mivel azok nem erősítik, hanem gyengítik a demokráciát. Rétvári kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek szerinte a demokratikus normák alatti szintet képviselnek, továbbá felvetette, hogy az európai példák hiánya is figyelmeztető jel.
A frakcióvezető több kérdést is felvetett, amelyeket a közelmúltban végrehajtott tömeges elbocsátásokkal kapcsolatban tettek: „Mit vétettek az adminisztrátorok és a diplomaták, akiket hirtelen elbocsátottak? Mi indokolta a székesfehérvári gimnázium igazgatójának kirúgását, akit korábban mindenki támogatott?” Ezen kérdéseivel Rétvári arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány akaratlanul is a politikai bosszúval fenyegeti azokat, akik nincsenek a kedvében.
A következő hozzászóló Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, aki Rétvári megjegyzéseire reagált. Kijelentette, hogy jelentős önfegyelem szükséges ahhoz, hogy olyanok kiáltsanak önkényt, akik hosszú ideig a hatalomban voltak. „Önök, akik 16 éven át a kétharmadra úgy tekintettek, mint akik bármit megtehetnek, most önkényt emlegetnek” – mondta Velkey. Szerinte a fideszesek félelme a hatalom elvesztéséből fakad, nem pedig az önkényből.
Gulyás Gergely, szintén a Fidesz képviseletében, arról beszélt, hogy a köztársasági elnöki poszt méltósága érdekében meg kell védeni az eddigi hagyományokat. Áder Jánost védte, felhozva, hogy az ő esetében miért kerülhet a döntéshozatal középpontjába a volt köztársasági elnök juttatásainak kérdése. Gulyás hangsúlyozta, hogy ha a kormányfők juttatásait támadják, akkor csak aláássák a köztársasági elnöki pozíció következő méltóságát.
Válaszában Csontos Bence, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, kifejtette, hogy a fideszesek gyanúja az önkény iránt arra utal, hogy nem ismerik fel az ország problémáit, amelyeket ők maguk is generáltak. Sulyok Tamás, a köztársasági elnök, szerinte nem végezte el megfelelően a kötelezettségeit, és a politikai válságban is aktív részt vállalt. Csontos végül arra figyelmeztette a képviselőket, hogy szembenézzenek a múltban elkövetett hibákkal.
A további felszólalások során Toroczkai László a hangtalan nyomásgyakorlásról beszélt, a kormány energiafelhasználásra vonatkozó javaslatait vitatta. Kapitány István, a gazdasági és energetikai miniszter, hangsúlyozta az energiaellátás fejlesztésének fontosságát, és arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi rendszer elavult és szükség van a modernizációra.
A napirendi pontok zárásaként megtartott szavazáson a parlamenti képviselők nagy egyetértésben szavaztak az ügynökakták megnyitásának előkészítéséről szóló törvényjavaslat mellett, míg a pedagógusok teljesítményértékelésének megújítása körüli javaslatnál 53 képviselő tartózkodott a szavazástól.
