Kezdőlap Politika Valóban a világ egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozatának rendszerét hagyta hátra az Orbán-kormány, ahogy egy KDNP képviselője állította a parlamentben?

Valóban a világ egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozatának rendszerét hagyta hátra az Orbán-kormány, ahogy egy KDNP képviselője állította a parlamentben?

által K Imre

Tényleg A Világ Egyik Legszigorúbb Vagyonnyilatkozat Rendszerét Hagyta Hátra Az Orbán-Kormány?

Június 23-án a parlament elfogadta Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes törvénymódosító csomagját, amely a kormány szerint megkönnyíti az uniós források hazahozatalát. A módosítások között szerepel a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok változása is, amire a Fidesz-KDNP több képviselője azt állította, hogy a magyar rendszer eddig is kiemelkedően szigorú volt. Hargitai János, a KDNP képviselője kifejezetten „a világ egyik legszigorúbb rendszerének” nevezte. De vajon ez valóban így van?

A vagyonnyilatkozati rendszer „szigorúsága” nem egy egzakt kategória, azonban fontos kijelenteni, hogy a Fidesz-kormány 2022-ben jelentős enyhítéseket eszközölt a hazai szabályozáson. Nemzetközi összehasonlítások alapján Magyarország a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságának tükrében az európai országok alsó harmadában helyezkedik el.

A Magyar Rendszer Működése

Az országgyűlési törvény, az önkormányzati törvény és a vagyonnyilatkozat törvény alapján a parlamenti képviselők és az állami vezetők kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A Tisza módosítása előtt a legutóbbi átalakítást a Fidesz-kormány végezte el 2022 júniusában. Ekkor az EP-képviselőkre vonatkozó szabályokhoz hasonló, de sok esetben a vagyonnyilatkozatok tartalmát kiüresítő előírásokat vezettek be, aminek következtében a nyilatkozatok jelentős része gyakorlatilag elolvashatatlan vagy ellenőrizhetetlen.

A K-Monitor elemzése szerint a legfontosabb változások a következők voltak:

  • A képviselők és állami vezetők mentesülhettek egy ingatlan bevallása alól, amennyiben az lakás céljára használt.
  • Jövedelmeiket nem kellett pontosan megadni, elegendő volt sávokba helyezni őket.
  • Az ajándékok és ingyenes juttatások bevallása nem volt kötelező.

Az Ellenőrzés Hiánya

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója megjegyezte, hogy sokan tettek vagyonnyilatkozatot, de a mértéktelen számú bejegyzés között sok olyan is szerepelt, amelyet soha senki nem ellenőrzött. Problémának nevezte, hogy a közszolgálatban álló személyek zárt borítékban nyilatkozhattak, amelyek visszakerültek hozzájárulásokkal, így az adattartalom soha nem volt visszamenőlegesen ellenőrizhető.

Léderer Sándor, a K-Monitor társalapítója hangsúlyozta az átláthatósági hiányosságokat, hozzátéve, hogy az eddigi rendszer intézményi ellenőrzése gyakorlatilag hiányzott, így a vagyonnyilatkozatok valóban nem bizonyultak szigorúnak. Az átláthatóság fokozása érdekében az eddigi szabályozás megváltoztatásra szorult.

Nemzetközi Összehasonlítások

Nem áll rendelkezésre olyan felmérés, amely a vagyonnyilatkozatok szigorúságát világszinten összehasonlítaná. Az ENSZ Korrupció ellen Elnyomodó Koalíciója 33 európai ország vagyonnyilatkozat rendszereit értékelte, amely alapján Magyarország az utolsó harmadban helyezkedett el a 37,3 pontos átlagával, a 24. helyen. Szlovákia, Románia és Ukrajna is kedvezőbb pontszámot mutatott.

A magyar rendszer gyenge pontja, hogy a vagyonnyilatkozatokhoz nehéz hozzáférni, és az adatok áttekintése problematikus. A nyilatkozatokat ráadásul kézi írásban töltik ki, ami tovább nehezíti az összehasonlítást az évek között.

A Tisza Módosítása: Újítások és Változások

Június 23-án a Tisza által elfogadott törvénycsomag komolyabb módosításokat eszközölt:

  • Az eddigi jövedelmi sávos bevallás helyett a havi átlagos jövedelmet kell megadni a három évre visszamenően.
  • Az ajándékokat is fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozatban.
  • Kihagyhatatlan a lakás céljára használt ingatlan és a külföldi ingatlanok bevallása.
  • A nyilatkozatokat elektronikusan kell benyújtani, és nyilvánosan kereshető módon közzé kell tenni.
  • Az Integritás Hatóság jogosult ellenőrizni a vagyonnyilatkozatokat, valamint a büntető törvénykönyv is módosul az ilyen kötelezettségek megszegése érdekében.

Léderer Sándor a módosításaokat általánosan jó irányba mutató előrelépésként értékelte, kiemelve a valódi ellenőrzés szükségességét. A nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalát kötelezővé tevő javaslatok a körülmények javítására irányulnak. Ligeti Miklós is a szigorúbb ellenőrzést hangsúlyozta, hozzátéve, hogy még mindig vannak élő kérdések a vagyonnyilatkozatok hitelességének ellenőrzésével kapcsolatban.

Ezt is kedvelheted