A Fidesz Pályája: Különös Számítások és Lehetséges Forgatókönyvek a 2026-os Választásokra
Az új mandátumkalkulátor, amelyet a Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont készített, arra hivatott, hogy előre jelezze a 2026 áprilisi választások kimenetelét az aktuális közvélemény-kutatások alapján. A rendszer célja, hogy megmutassa, egy adott országos eredmény mellett hogyan alakulna a mandátumelosztás a különböző pártok között, így lehetőséget adva arra, hogy kiderüljön, ki tudna kormányt alakítani.
Az eredmények szerint a magyar választási rendszer nem mindig azokat a pártokat jutalmazza, akik a legtöbb szavazatot kapják. A 21 Kutatóközpont közleménye világosan fogalmaz: „A választási rendszer nemcsak a győztest, hanem kifejezetten a Fideszt is jutalmazza.” Ennek következményeként előfordulhat, hogy a Tisza, annak ellenére, hogy több szavazatot kap, a mandátumtöbbség mégis a Fidesz kezébe kerül.
Az elemzés azt mutatja, hogy a Fidesz akkor is abszolút többséghez juthat, ha csupán 1-2 százalékpontos előnnyel rendelkezik a Tiszával szemben. Amennyiben a Mi Hazánk párt is átlépi az öt százalékos küszöböt, ami jelenleg 4,5 és 7 százalék közé tehető, úgy a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos fölényt kellene elérnie, hogy legitimációval tudja kormányát megalakítani. Ezen kívül, ahhoz, hogy a Tisza a legtöbb képviselőt adja, legalább 3,5 százalékponttal kellene előzniük a Fideszt.
Érdekesség, hogy a két pártnak eltérő mértékű listás fölényre van szüksége a kétharmados többséghez: a Tiszának 16-18 százalékpontos, míg a Fidesznek csupán 12-14 százalékpontos előny elegendő a kétharmadhoz.
A mandátumbecslés azonban mindig is bizonytalan. A számítások pontossága nagymértékben függ a közvélemény-kutatási adatok megbízhatóságától, amelyek között jelentős különbségek találhatók. Például míg a Medián és a Závecz 10 százalékpontos Tisza-előnyt mér, a kormányközeli Nézőpontnál továbbra is a Fidesz áll az élen. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a magyar választási rendszer az egyéni választókerületek eredményétől is nagymértékben függ, amelyeket a legtöbb esetben egyelőre nem neveztek meg, tehát megbízható adatok sem állnak rendelkezésre.
A 21 Kutatóközponthoz hasonló modellek jellemzője, hogy a korábbi választások eredményeiből kiindulva azt feltételezik, hogy a politikai oldalak támogatottsági szerkezete területi szinten változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy ha egy párt népszerűsége 2024-hez képest nő, akkor a választói arányuk minden egyes választókerületben megnő ugyanúgy.
Ha például a Tisza országosan 44-41 arányban vezetné a Fideszt, és a Mi Hazánk is bejutna, a kormánypártnak akkor is több mandátumot sikerülne nyernie. Azonban, ha a Medián által mért 11 százalékpontos előny a jövő áprilisi választásokra is megmaradna, akkor a Tisza 123 mandátummal zárhatna, a képviselői helyek több mint 60 százalékát megszerezve.
Az összesített adatok elemzése során hangsúlyozzák, hogy a billegő választókerületek kimenetele igen szoros lehet, ami jelentős hatással lehet a választások eredményére. A 21 Kutatóközpont felhívja a figyelmet: „A legtöbb választókerület, amely a Tisza minimális abszolút többsége esetén billeg, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében található.”
