A legrosszabb magyarországi ragadozómadár-mérgezés: Eltűntek az elkövetők
2021. augusztus 9-én a Tura, Galgahévíz és Hatvan közötti mezőgazdasági területeken tömeges állatpusztulásra került sor. A magyar természetvédelmi közösséget sokkolta a tragédia, amely során védett és fokozottan védett ragadozómadarak, mint a rétisas, barna kánya és hamvas rétihéja lettek a gyilkos mérgezés áldozatai. Az elpusztult állatok 96 %-a ilyen védett fajtákból állt. A nyomozás szerint a mérgezés minden idők legnagyobb szándékos ragadozómadár-mérgezése volt Magyarországon, amely a turai Szent András Dombi Vadásztársaság területén történt.
A mérgezés 8000 hektáros területre terjedt ki, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elmondása szerint gyanú merült fel, hogy a NER-es vadászok által gyakran látogatott területen próbálták meg megszabadulni a „dézsmáló” fajoktól. A vadásztársaság határain belül talált tetemek és mérgezett csalétkek elhelyezkedése aggasztóan mutatja az elkövetőtöket.
Brutális méreg: Karbofurán az eszközeik között
A Gödöllői Rendőrkapitányság, az MME kutyás egysége, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrszolgálata hosszantartó nyomozást indított. Az elkövetők rendkívül erős idegméregnek, karbofuránnak a használatával készítették a csalétkeket, melyet nagy mennyiségben szórtak szét a területen. A karbofurán már 2008 óta tiltottnak számít az EU-ban, és halálos dózisa az emlősöknél 3-19 mg/testtömeg-kilogramm.
A nyomozás során kiderült, hogy a csalétkek koncentrációja a rétihéják számára 36-szoros halálos dózisban volt jelen, ami azt jelenti, hogy az áldozatok számára a túlélés esélye szinte nullára csökkent. A szakirodalom szerint már a legkisebb mennyiség is maradandó egészségkárosodást okozhat.
Büntetlen elkövetők: A nyomozás akadályai
Az ügy vizsgálata során a Gödöllői Rendőrkapitányság és későbbi jogutódja, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája számos nyomozási lépést hajtott végre, ám az elkövetőket azóta sem sikerült azonosítani. A büntetőeljárás természetkárosítás miatt indult, és a nyomozás során felmerült állatkínzás gyanúja is, ám a felelősségre vonásig még nem jutottak el a hatóságok.
Jogi következmények: Az új törvények
A tragikus események következményeként, 2022. január 1-jétől a büntetőtörvénykönyv külön tényállást szabályozott a méreg alkalmazásával elkövetett természetkárosításra. A törvény szerint a természetkárosítás akár három év börtönbüntetéssel is sújtható, de ha a pusztítás olyan súlyos, mint ebben az esetben, egytől öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak.
A történésekkel kapcsolatos közlemények és nyomozati részletek tükrözik a magyar természetvédelem helyzetét, ahol az emberi tényező és a környezeti felelősség közötti feszültségek egyre élesebben bontakoznak ki. A turai tömeges madármérgezés emlékeztet mindannyiunkra, hogy a természet védelme és a jogi keretek betartása elengedhetetlen a fenntartható jövő érdekében.
