Budapest a Csőd Szélén
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a hétfő délutánra tervezett büszkeségmenettel válaszolna a kormány intézkedéseire. Ez a rendezvény papíron a második ilyen esemény, de a téma és a körülmények fényében drámaian eltér attól, amit a nyári hónapokban, több mint 300 ezer résztvevővel valósítottak meg. A jövő azonban komoly tétet jelent: vajon Budapest képes-e talpon maradni, vagy csődbe jut?
A Kiindulópont: 2019
A válság gyökerei jóval a mai események előtt, 2019-ben kezdődtek, amikor Karácsony Gergely átvette a főpolgármesteri hivatalt Tarlós Istvántól. A főváros tájékoztatása szerint 2020 januárjában 186 milliárd forint megtakarítással indult a város, mára azonban Budapest pénzügyi helyzete kritikussá vált, sőt, a csőd folyamatosan fenyegeti.
Fokozódó Pénzügyi Nyomás
A Fővárosi Önkormányzat a 2021-es év óta nettó befizetővé vált a központi költségvetés felé, mivel a fizetett szolidaritási hozzájárulás mértéke meghaladta az államtól kapott működési támogatások összegét. Az Állami Számvevőszék 2024-es jelentése rávilágított, hogy Budapest 186 milliárdos megtakarítása a következő években jelentős összegeket veszített el, amelyeket az energiaválság, a Covid járvány és kormányzati megszorítások okoztak. Például a szolidaritási hozzájárulás mértéke folyamatosan növekvő tendenciát mutatott: 2023-ban 58 milliárd forintot, 2024-ben 75 milliárdot, míg 2025-re már 89,1 milliárd forintot követelt az állam a fővárostól.
Jogvédelmi Kérelem
Mélypontra süllyedve májusban Karácsony jogvédelmet kért a bíróságtól, hogy megakadályozza az állam általi levonásokat a főváros számlájáról. A bíróság helyt adott a kérésnek, és megtiltotta, hogy a Kincstár bármilyen levonást végezzen a peres eljárás végéig. E párhuzamos fejlemények során Gulyás Gergely is megszólalt, hangsúlyozva, hogy a kormány nem hagyja, hogy Budapest megbénuljon pénzügyi helyzete miatt.
Átvilágítás és Politikai Tárgyalások
Az állami illetékesek, köztük Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese, már kétszer is tárgyalt Karácsonnyal, hogy tisztázza Budapest pénzügyi helyzetét. A kormány pedig Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék volt elnökét nevezte ki átvilágítási biztosnak, hogy feltárja, hova tűntek Budapest forrásai. Domokos az átvilágítás során hatalmas mennyiségű dokumentumot kért be, de még mindig nem fejezte be a vizsgálatot, amelyért havi 2,7 millió forintot kap.
Budapest pénzügyi helyzete és a város jövője végzetes következményekkel járhat a helyi közszolgáltatások működésére nézve. A helyzet sürgős megoldást kíván, miközben a főváros vezetése saját hatáskörből próbálja megmenteni a város gazdaságát a kormány nyomása alatt.
