A magyar családok gazdasági helyzete az Európai Unióban
Orbán Viktor kormánya büszkén hirdette, hogy a 16 éves kormányzás alatt a hazai bérek növelésére irányuló intézkedéseket hozott, beleértve a gyermeket nevelők számára bevezetett adókedvezményeket. E törekvések azonban szervesen összekapcsolódtak a kormány ideológiai elképzelésével, miszerint a bérek helyett a fogyasztási adók emelése lett volna a prioritás.
Évről évre a magyar gazdaság terhelhetőségének határain belül kívánták elérni a munkaadók minimális bér emeléseket, ami kihatott a magasabb bérszintekre is. Ennek következményeként 2010 és 2026 májusa között az átlagos nettó bér hazánkban több mint négyszeresére emelkedett, noha a nyugat-európai bérek szintjéhez való felzárkózás nem valósult meg. Az elmúlt időszakban a magyar átlagbér az Eurostat legújabb statisztikái szerint az Európai Unió legmagasabb szegénységi küszöbén áll, ezzel becslések szerint a magyar dolgozók pénzügyi helyzete rendkívül aggasztó.
A bérek összehasonlítása az EU-ban
Az EU keleti részében a nettó bérek a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az adatok szerint tavaly Romániában az átlagos éves nettó kereset 13 232 euró volt, Bulgáriában 13 016 euró, míg Magyarországon ez a szám 12 967 euróra rúgott. Ez azt jelenti, hogy a bolgár munkavállalók átlagosan már többet kerestek, mint magyar kollégáik.
A V4-eken belül is megfigyelhető a magyar bérek jelentős elmaradása: Szlovákiában évente 15 685 eurót, Lengyelországban 16 163 eurót, Csehországban pedig 19 568 eurót kerestek az emberek, míg a magyar kereset nem éri el a 13 ezer eurót sem. A legmagasabb jövedelmű ország pedig továbbra is Luxemburg, ahol a munkavállalók átlagosan 52 259 eurót vihettek haza.
Gyermeket nevelő családok helyzete
Aggasztóbb a gyermeket nevelő családok helyzete, ahol az Eurostat adatbázisa szerint a két keresős, kétgyerekes családok keresete átlagosan 23 664 euróra rúgott tavaly, ezzel a harmadik legalacsonyabb pozíciót foglalva el az EU-ban. Csak a román (23 536 euró) és a bolgár családok (22 504 euró) voltak rosszabb helyzetben.
Tíz év alatt, míg a családmodell keresete 2016-ban még 77 százalékkal haladta meg a legalacsonyabb bolgár bért, 2025-re ez a különbség drámaian csökkent, mindössze 5 százalékra zsugorodott. Az előny a romániai bérhez képest 42 százalékról mindössze 0,5 százalékra olvadt le. A magyar bérnövekedés tehát lényegesen elmaradt a román és a bolgár munkavállalókétól, holott a kormány a családi adókedvezmények bevezetésével próbálta javítani a családok helyzetét.
A családmodell jövedelmi tekintetben a legjobban továbbra is Luxemburgban teljesít, ahol a családok átlagosan évente több mint 105 ezer eurót keresnek, Írország második helyen áll 82 ezer euróval, míg Dánia a harmadik 73 ezer eurós nettó jövedelével.
