A belvárosi fideszes önkormányzat ingatlaneladásai: a gyors profit reményében
A belvárosi fideszes önkormányzat az idei év elején értékesített két ingatlant, amelyek eddig hirdetett áraik alapján máris sokszorosára nőtt. A vevők az eladás során egy ügyvédi megállapodást kötöttek, kötelezve magukat arra, hogy az ingatlanokat legalább öt évig nem értékesítik tovább, azonban a gyakorlatban a hirdetésekkel ez a megállapodás máris megkérdőjeleződik.
Stollár Béla utca: a titokzatos ingatlan
A V. kerületi fideszes önkormányzat pályázaton értékesítette a Stollár Béla utca 22. szám alatti, 179 m² alapterületű lakást. Az ingatlan egykor bölcsődeként működött, de legalább tíz éve üresen állt. A Budapest Főváros Önkormányzata Tulajdonosi Bizottsága elé került előterjesztés alapján az ingatlanért 88,9 millió forintot fizettek, ami 496 648 Ft/m²-es árat jelentett. Az előterjesztés kimondta, hogy a vevővel kötendő szerződés elidegenítési tilalmat is tartalmazott az elkövetkező öt évre.
Az ingatlan a főváros elé került, azonban ők csak abban a kérdésben vettek részt, hogy élnek-e az elővásárlási jogukkal, amit végül nem használtak ki. Az önkormányzat felelőssége volt a pályázat lebonyolítása és az új tulajdonosokkal való szerződéskötés is.
Furcsa körülmény, hogy az ingatlan helyéről, állapotáról és az arról rendelkezésre álló információkról nem volt elegendő adat a fővárosi bizottság számára, ezáltal nem tudtak megbízható döntést hozni. Az ingatlan rövid időn belül megjelent az ingatlan.com-on is, immár 260 millió forintos (tehát közel háromszoros) hirdetési áron, ahol a lakás földszinti, utcai fekvésű, saroklakás, nagypolgári épületben helyezkedik el. Az ingatlant a szentendrei Green Cabin Hungary nevű cég vásárolta meg, amely a Favourite Home General Kft. ingatlanszolgáltató céghez tartozik.
Kálvin tér: újabb gyanús tranzakció
Az önkormányzat a Kálvin tér 3. alatti ingatlan eladásával kapcsolatos kérdésekre is reagált, azonban a részletek még továbbra is homályosak. A cikk nyilvánosságot kapott információi azt sugallják, hogy a tranzakciók mögött összefonódások és kérdéses megállapodások állhatnak.
Mindkét eset egyértelműen felveti a kérdést: hogyan lehetséges, hogy az önkormányzat által eladott ingatlanok ennyire gyorsan és milyen körülmények között kerülnek újra piacra, és hogy vajon a hirdetett árak tényleges értékek, vagy csupán spekulációs lehetőségek a befektetők számára?
