Fizetéscsökkentés a Parlamentben: A Képviselők Juttatásainak Átformálása
A parlament jelentős lépésre szánta el magát: hétfői ülésén megszavazta a képviselői fizetések csökkentését célzó törvénymódosítást. A döntés értelmében a Fidesz és a Mi Hazánk párt is igennel szavazott, ezzel hozzájárulva a javasolt változtatásokhoz, amit az ellenzéki politikai erők is támogattak, megerősítve ezzel a politikai konszenzust.
A törvénymódosítást a Tisza párt javasolta, és már május 28-án benyújtották, amelyben a képviselők díjazásának csökkentését szükségesnek tartották. Az indoklás szerint a jelenlegi juttatási rendszer, amely az átlagkeresethez köti a képviselők bérét, igazságtalan, és elhidegült a társadalom nagy részének anyagi helyzetétől. A cél az volt, hogy a politikai vezetők juttatásai jobban tükrözzék a gazdasági realitásokat és csökkentsék a közszférában tapasztalható kiváltságokat.
Az új szabályozás alapján a képviselők fizetése március 1-jétől az eddigi háromszoros KSH által megállapított átlagkereset helyett 1,8-szorosa lesz. Ez azt jelenti, hogy az eddigi bruttó 2 182 488 forintról bruttó 1 309 493 forintra csökken az alapfizetés, és emellett a különböző parlamenti tisztségekért és bizottsági helyekért járó pénzek is módosulnak.
A törvénymódosítás emellett jelentős mértékben, 30–52 százalékkal csökkentette a lakhatási, irodabérleti és asszisztensi kereteket, valamint megszünteti a mobiltelefon-költségtérítést, és a budapesti képviselők üzemanyag-támogatását is. Az új szabályok megtiltják, hogy a képviselők és frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat közvetlenül a pártjaikhoz utalják.
Kármán András pénzügyminiszter az általános vitában kifejtette, hogy az új törvénynek köszönhetően 50 milliárd forint megtakarítást várnak az államkincstár számára. Jelezte, hogy ez a megtakarítás nem tekinthető jelentősnek a hiány egészéhez képest, de fontos jelzés arra, hogy a politikai vezetésnek is takarékoskodnia kell.
Bár a Tisza korábban a polgármesteri fizetések csökkentéséről is szólt, ez a javaslat nem került be a mostani törvénymódosításba. A tervek bírálata már felmerült, például Márki-Zay Péter úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet a javaslattal, hiszen az növelheti a korrupciós kockázatokat. A múlt hétfői parlamenti ülésen Magyar is hangsúlyozta, hogy egyeztetések szükségesek a polgármesterek körében, és az álláspontok még mindig eltérőek, de egy későbbi javaslat kidolgozása várható.
