A Szavazat Értéke Egy Korrupt Politikai Rendszerben
Képzeljünk el egy fiktív országot, amely méreteiben és gazdasági helyzetében hasonlít Magyarországra, ahol különféle, egymással összefonódott gazdasági és politikai erők küzdenek a hatalomért. Ebben a környezetben a gazdasági szereplők aktívan pénzügyi támogatást nyújtanak politikai pártoknak, például részrehajló médiát vásárolnak, látszólag független véleményformálókat alkalmaznak, óriásplakátokat helyeznek el, valamint kamupártokat pénzelnek, amelyeknek az a célja, hogy megosszanak más ellenzéki hangokat. Ezen stratégiák mind azt a célt szolgálják, hogy a választási kampány során minél nagyobb támogatottságot és végső soron sikeres választási eredményeket érjenek el.
A megszerzett hatalom pedig szoros összefüggésben áll azzal, hogy miként képes a politikai elit az olyan gazdasági szereplőket jutalmazni, akik e hatalom fenntartásához szükséges forrást biztosítanak. Ezt törvényi szabályozások, állami pályázatok, kedvező adózás vagy akár elfogult hatósági ellenőrzések formájában teszik. A politikai versenyben való sikerhez tehát elengedhetetlen, hogy a pénz-forrás – véleményformálás – politikai hatalom – pénz körforgását hatékonyan működtessék a szereplők.
Annak megítélése, hogy ezen leírás mennyire párhuzamba állítható a valós Magyarország bármely időszakával, már az olvasóra van bízva. Most viszont arra kérjük az olvasót, hogy gondolkodjon el arról, mennyit érne meg a szavazata egy pártnak egy szoros választási helyzetben.
Annak érdekében, hogy megbecsüljük egy szavazat értékét, először is fel kell mérni, hogy mekkora a győzelem pénzben kifejezhető tétje. Ezt követően fontos figyelembe venni, hogy a győzelem hány szavazaton múlik, és meghatározni az egyes szavazatok Fontos szerepét a végeredmény alakulásában.
Kezdjük el annak a feltérképezését, hogy mennyi pénzt érdemes a korrupt beavatkozásokra fordítani a gazdaságban, és milyen támpontok segíthetnek ennek meghatározásában.
