A gleccserek jövője: a magas hóhatár figyelmeztetése
2026 augusztusának közepén a globális felmelegedés hatása Közép-Európában szembetűnően megnyilvánult, különösen az Alpok gleccserein, amelyek már csak a legmagasabban fekvő részecskékben őriznek hófedést. Andrea Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Hegykutatási Intézetének igazgatóhelyettese, kifejtette, hogy a magas hóhatár világosan mutatja, hogy a gleccsereknek nincs jövőjük, hiszen a hómentes zónákban új jég már nem tud keletkezni.
A jelenlegi helyzet rendkívül drámai, hiszen az összes alpesi gleccsersíterepen felfüggesztették a síelést, ami eddig a nyári hónapok alatt is aktívan üzemelt. Július 26-án az osztrák Hintertux, majd július 31-én a svájci Zermatt zárt be, augusztus 9-én a svájci Saas-Fee, végül augusztus 14-én az olasz Passo dello Stelvio esemény lépett. A Hintertux gleccseren, amely 3200 méteres tengerszint feletti magasságot ér el, a hószint drámai módon csökkent, míg Zermatt esetében a hóhatár 3400-3500 méterre tolódott vissza.
Matthias Huss, a Zürichi Műszaki Egyetem gleccserkutatója, 2026-ot a gleccserolvadás legextrémebb évének nevezte, mivel az eddig feljegyzett rekordok mind megdőlnek. Idén június 29-én a svájci gleccserek hótartalékai elfogytak, ami miatt a további olvadás csökkenti a gleccserek tömegét. Az olvadás mértéke már május végén a 2022-es rekorddöntő évhez hasonlóan alakult.
A gleccserek állapotát legjobban a Pasterze gleccser példája mutatja, amely Ausztria legnagyobb gleccsere. Július elején figyelmeztettek, hogy a jéggel való összeköttetés hónapokon belül megszakadhat, ami a gleccser völgyi részének halálát jelentheti. Fischer megjegyezte, hogy a Pasterze alsó részét már nem táplálja a felső szakasz, így a teljes eltűnés csak idő kérdése.
A gleccserek legmagasabb részei szenvednek a legnagyobb mértékben. A múltban a gleccserekből létrejött jég, amely a hó által képződött, most eltűnik. Az idei olvadás a fél évszázados figyelmények tükrében figyelemreméltó, hiszen a Gepatschferner gleccser példáján is látható, hogy a területen két méternyi jég veszteség várható. Az ETH Zürich által kibocsátott nyilatkozatok szerint a gleccserek elöregedtek, és a jégképződés folyamata már gyakorlatilag lehetetlenné vált.
A Rhône gleccser példája is mutatja a mértékeket: Huss megfigyelései szerint csupán egy hónap alatt 4 méternyi jég tűnt el a gleccsernyelvből, míg a gleccserek előrehaladott olvadásának következményei a környező völgyekre is hatással vannak. Az iparosodás során a globális felmelegedés következtében a gleccserek stabilitása drámaian megcsökkent, és a várakozások szerint a jövőbeli éghajlati jelenségek – például az El Niño hatása – még inkább fokozzák majd ezt a jelenséget.
