Újraértelmezett tartalom az AI-boomról
Júniusban a 13. Qubit Live esemény keretein belül meghívott szakértők osztották meg gondolataikat a mesterséges intelligencia (AI) és a körülötte kialakult hype jelenségeiről. Az esemény célja az volt, hogy megvitassák az AI korlátait, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) ígéretét. Az előadások során hangsúlyt kaptak a technológiai fejlesztések és azok gazdasági hatásai is, amelyeket a résztvevők a nyilvánosság számára is elérhetővé tesznek.
A rendezvény végén Jónap Richárd és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. szakértői, bemutatásra került egy lenyűgöző grafikai párhuzam a chipgyártók részvényeiből kimutatott amerikai index (SOX) kapcsán. Két tőzsdei grafikonot vetítettek ki, amelyek mindegyike ugyanazzal, a meredek felfutással indult, azonban az egyik a 2000-es évek elejét, míg a másik a 2026 tavaszát reprezentálta.
Móro szerint a jelenlegi AI-boom hátterében körülbelül ezermilliárd dollár fektetése áll, amelyet olyan techgigászok, mint a Microsoft, a Google és a Meta tüntetnek fel. Ez a szóban forgó összeg Amerika GDP-jének körülbelül 3 százalékát képezi, és érdekes módon a költés több mint fele, pontosabban 60 százaléka, néhány chipgyártónál halmozódik fel, mint tiszta profit. Ezzel szemben az AI-modellek fejlesztői gyakran veszteségekkel küzdenek, míg a hardvert szállító cégek elképesztő hasznot realizálnak.
A történelmi párhuzam érdekében a szakértők emlékeztettek arra, hogy az internet hajnalán a jövőre vonatkozó optimista előrejelzések jórészt beigazolódtak, azonban a tőzsde reakciója drámai volt, amikor a lufi kipukkant. Az akkori vezető technológiai cégek részvényei két és fél év alatt értékük hatodát veszítették el. Most, bár a jelenlegi AI-boomot már nyereséges, érlelődő vállalatok irányítják, a piac koncentrációs arányai kísértetiesen emlékeztetnek a korábbi buborékokra. Az S&P 500 index értékének felét ma mindössze 19 vállalat adja, közülük 12 érintett az AI-iparban. Ilyen fokú összpontosulásra legutóbb az 1880-as években, a vasúttársaságok aranykorában volt példa.
A chipgyártók szerepe kulcsszereplőként jelenik meg a tavaszi hozamok fényében is. Míg a tőzsdeindex összességében 17 százalékot emelkedett, addig a Micron, az AMD és az Intel árfolyama között 150-200 százalékos növekedés tapasztalható, ami kifejezetten a befektetők pánikszerű vásárlási magatartását tükrözi, amely a korábbi tőzsdei lufik végén figyelhető meg.
A kérdés az, hogy valóban buborék-e az AI iparága. Móró kifejtette, hogy az AI technológia alapvető használata nem tartható buboréknak, sőt ahogy az árak csökkennek, úgy a technológia elterjedése is folytatódik. Ugyanakkor a beruházási oldalon fennáll a veszély, hogy a mostani extraprofit történelmileg nem tartós: ahol nagy a haszon, oda új versenytársak lépnek be, azzal pedig a kínálat bővülése és az árak csökkenése következik. Az AI-fejlesztők közül a legnagyobb kérdés, hogy kiemelkedik-e egy tartós győztes, vagy pörgetik-e egymást lefelé az árak. Ha a verseny olyan kiélezett lesz, hogy a fejlesztések azonnal elavulnak, a befektetések nem térülhetnek meg.
A legnagyobb fenyegetést Kína jelenti az amerikai AI-iparnak, amely a napelemek és az elektromos autók piacon történt megnyilvánulása mellett a chipek terén is versenytársként léphet fel, ezzel letörve az árakat és csökkentve a gyártók aktuális extraprofitját.
Az eseménnyel kapcsolatos részletek és a beszélgetés most videó formájában is elérhető, érdemes megnézni!
Ha szeretnél részt venni a következő tudományos eseményen, csatlakozz a Qubit+-hoz most!
