A jövő űrkutatása és a HUNOR program öröksége
Kapu Tibor, a magyar űrhajós, közelmúltbeli nyilatkozatában fontos részleteket osztott meg a HUNOR programmal és annak jövőbeli lehetőségeivel kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a projekt, amely tapasztalatait a tavalyi űrrepüléséből nyerte, a költségvetése és időkerete is korlátozott. Ennek ellenére célként tűzte ki, hogy a program során megszerzett tudást egy potenciális magyar űrügynökség keretein belül továbbadják.
Tanács Zoltán, a tudományos és technológiai miniszter, nemrégiben bejelentette, hogy Kapu Tibor nyerte el a HUNOR – Magyar Űrhajós Program vezetését, ahol feladata a hazai űrprogram teljes átszervezése. Kapu hangsúlyozta, hogy reménykednek abban, hogy javaslataik elnyerik az új kormány támogatását, ami nagyszerű lehetőséget teremtene a tudás továbbfejlesztésére.
2025 júniusában Kapu két hétig töltött kutatóűrhajósként a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az Axiom Space által szervezett Ax–4 küldetés keretében. Július 1-jén, a Millenárison található Huniverzum űrkiállításon, magyar kutatók és HUNOR szakemberei jelenlétében számolt be két, az ISS-en végzett kísérlet, a MAGOR és VITAPRIC eredményeiről. Az eseményre közel 50 érdeklődő érkezett, amely jól mutatta a téma iránti fokozott érdeklődést.
Tombácz Dóra, a Szegedi Tudományegyetem docense, a MAGOR kísérlet vezetőjeként elmondta, hogy a kutatás során a mikrobiom korábban nem vizsgált aspektusait elemezték. Az űrhajósok széklet- és vizeletmintáiból DNS- és RNS-vizsgálatokat végeztek a legmodernebb szekvenáló technikákkal, ami lényeges betekintést nyújtott az űrutazás során bekövetkező változásokra. Ezen kísérletek során figyelembe vették azt is, hogy a mintagyűjtés nemcsak a küldetés alatt, hanem annak befejezése után is folytatódjon.
Kapu szavai szerint azonban az űrhajózás nem mindig problémák nélkül zajlik. Az ISS amerikai szegmensében csupán nyolc űrhajósra egy űrvécé jut, amelynek elszívója csak korlátozott ideig működött. A kísérletek lebonyolítása érdekében gyors alkalmazkodásra volt szükség, hiszen a tapasztalatok szerint a kreativitás és az improvizáció kulcsfontosságú az űrutazások során.
A növények nevelése az űrben szintén nem volt egyszerű feladat. Kapu egy locsolásához az ISS-en 2,5 óra állt rendelkezésére, míg a Földön mindössze 8,5 percet vesz igénybe. A VITAPRIC kísérlet célja az volt, hogy megértse, miként reagálnak a növények a mikrogravitáció stresszére. Fári Miklós, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, hangsúlyozta, hogy a szelénkezelés megóvta a növények mikrobiomját, ezzel védve azokat a kórokozókkal szemben. Meglepő módon a búza a vártnál sokkal jobban teljesített a mikrogravitációban.
A kísérlet során a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival együttműködve moduláris, 3D nyomtatással készült növénynevelő rendszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek voltak a növények tápanyagellátására, még az űrviszonyok között is. Nágel Péter, egyik kutató, hangsúlyozta, hogy a 3D nyomtatás ígéretes lehetőségeket kínál az űripar számára, miközben megfelel a szigorú tűzvédelmi előírásoknak is.
Az etikai engedélyeztetési folyamat során a kutatók számos kihívással szembesültek, amelyeket a NASA elvárásainak megfelelően kellett kezelniük. Fári megjegyezte, hogy a NASA közreműködése nélkül nem tudták volna végrehajtani a kutatási projekteket.
Tombácz kiemelte, hogy az űrutazás során tapasztalt változások hosszú távon befolyásolják az űrhajósok mikrobiomját. A kutatások során nemcsak az űrutazás hatásait vizsgálták, hanem a karantén hatásait is, amely már a küldetés előtt is érezhető volt. A kísérlet során metagenomikai és metatranszkriptomikai vizsgálatok folytak, amelyek célja a mikroorganizmusok genetikai anyagának teljes feltérképezése volt.
A jövőbeli űrutazásokra készülve a kutatók már most dolgoznak a következő ötletek kidolgozásán. A HUNOR program eddigi tapasztalatai erősítették a magyar kutatók nemzetközi részvételét az űrkutatásban. Kapu Tibor büszkén állította, hogy a program nemcsak az űrkutatásban, hanem a mikrobiom- és növénykutatásokban is történelmi lépéseket tett.
