A diplomáciai munka felgyorsulása az orosz–ukrán háború kapcsán
A hét elejére a diplomáciai tevékenységek intenzitása megnövekedett az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó amerikai béketerv körül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban tartott találkozót európai vezetőkkel, ahol hangsúlyozta, hogy a Donbasz sorsa körüli megállapodás továbbra is várat magára.
Ez idő alatt az ukrán fél ismét szivárogtatni kezdett a háttérben zajló tárgyalásokról. Az Axios számára nyilatkozó, névtelenséget kérő hivatalnokok szerint Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy fogadja el az átdolgozott amerikai béketervet. Az ukrán álláspont azonban nem változott, továbbra is úgy vélik, hogy a javaslat legfőbb érdekeit Moszkva képviseli.
Zelenszkij stratégiai nyilatkozatai
Mivel a nyílt kritika nem a legkedvezőbb számára, Zelenszkij továbbra is próbál konstruktívan fellépni, jelezve, hogy akár már kedden egy módosított béketervet küldhetnének a Fehér Háznak. Kijelentette, hogy semmilyen területet nem kívánnak átadni Oroszországnak, ezt az önmegőrzés nemzetközi, alkotmányos és erkölcsi szempontjából is elfogadhatatlannak tartják.
A novemberi, 28 pontos béketerv legfőbb problémája az volt, hogy az ukránoknak ki kellett volna vonulniuk a Donbaszból, feladva ezzel azokat a területeket is, amelyeket az oroszok még el sem foglaltak. Az ukrán vezetés emellett erős amerikai biztonsági garanciákat vár el, ígéretet arra, hogy ha Oroszország a békemegállapodás ellenére újra támadna, Washington azonnal segítségükre sietne. E garanciákat a szenátus által megszavazott megállapodás keretein belül szeretnék látni.
A béketerv módosítása és új kihívások
A 28 pontos béketervből 20 pontos változat készült, which Zelenszkij szerint már nem tartalmaz ukránellenes elemeket, de a valódi, érdemi kérdésekben a helyzet nem javult. Egy kijevi tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az amerikaiak helyzete a tárgyalások során láthatóan romlott, miután Steve Witkoff és Jared Kushner orosz vezetőkkel folytatott megbeszélést, amely után úgy érzékelték, hogy az amerikaiak Zelenszkijtől egy gyors igent vártak.
A telefonbeszélgetés szombaton zajlott, rengelég időt szántak a tárgyalásokra Miamiban, ambaszkodva a két fél, hogy jelentős előrelépések történtek, bár a konkrét részletek nem szivárogtak ki. Trump nyíltan megjegyezte, hogy az ukrán tárgyalódelegáció tagjai lelkesedtek az új béketerv iránt, és sajnálja, hogy Zelenszkij nem is olvasta el azt.
A tárgyalások dinamikája
A diplomáciai beszélgetések mögött a valós helyzet és a különféle pereputyák játszmájának feszültsége áll. Az ukránok úgy érzik, hogy Washington próbálja leválasztani Zelenszkijt az európai vezetőkről, hogy hatékonyabban gyakorolhassanak rá nyomást. Miközben az amerikaiak sürgetik az ukrán elnök gyors döntését, az európai szövetségesek a körültekintés és a türelem irányába terelik őt.
Ezen közben Trump közösségi oldalán megjelentett egy cikket, amely szerint az impotens európai vezetők csupán tehetetlenül figyelik, miként zárta ki őket a békemegállapodásból. Bidenék azt is állítják, hogy az európai fővárosokat is a békeakadályozás legnagyobb forrásának tartják.
A garanciák kulcsfontosságú szerepe
A Financial Times szerint Zelenszkij a londoni találkozó után elmondta, hogy a biztonsági garanciák képezik a fő fókuszt, és míg az európai országok már közel állnak ezek kidolgozásához, az igazi részletek nem derültek ki. Zelenszkij körvonalazta, hogy az amerikai garanciák a legfontosabbak, és ha ezek az amerikai Kongresszus által jóváhagyott formában kerülnek kézhez, akkor a megállapodás létrejöhet. Megjegyezte azt is, hogy az amerikaiak készen állnak a tárgyalásokra, miközben Trump vádolja őt a folyamat leállításáért.
Zelenszkij további európai látogatása során Brüsszelbe és Rómába utazik, ahol Giorgio Meloni miniszterelnökkel és XIV. Leó pápával is találkozik, folytatva a konfliktus rendezésére irányuló diplomáciai törekvéseket.
Befagyott orosz vagyont és uniós támogatás
A londoni megbeszélések során nem maradtak el a költségvetési kérdések sem: Ukrajna az EU segítségére számít, de a legoptimálisabb megoldás a befagyasztott orosz vagyon fedezetként való felhasználása lenne. Ettől függetlenül Belgium eddig mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza. Merz és Ursula von der Leyen is utalást tett arra, hogy konstruktív párbeszédet folytattak Bart De Wever belga miniszterelnökkel, de hogy milyen előrelépések történtek, arról még nem tudni semmi biztosat.
